Az idő mint létező és nem létező

Először 1996. IV. 23-án próbáltam az időt definiálni, majd 1996. IX. 3-án elkészítettem a javított és bővített változatát. S most itt a legújabb és még inkább kibővített változat Az idő mint létező és nem létező elmélete.

Először Pharmenidész fogalmazta meg a létezőt és nem létezőt, majd Gorgiász megírta a Létező és nem létező paródiáját.

Én még is Gorgiász: A nem létezőről… című művében leírt elméletét fogom felhasználni az Én elméletem bizonyítására.

Az időt a ma elfogadott nézet szerint, három részre oszthatjuk: múlt, jelen és jövő. Először azt bizonyítom be, hogy az idő nem létezik, utána azt hogy igenis létezik.

Kezdjük a jelennel:

A jelen nem létezik, mert mire valaki kimondaná a pontos időt, az már nem fedi a valót. A jövő sem létezhet, ami nincs kialakulva, az nem létezhet, mivel ha valami keletkezik, annak részesülni kell valamiféle fennállásban, ebben az esetben a jelen lenne az. De mivel a jelenre bebizonyítottam, hogy nem létezik, ezért a jövő sem létezik, mert a semmiből nem keletkezhet valami.

Gorgiász szavaival élve:

„Mivel a nem létező ugyanis nem képes arra, hogy bármit is létrehozzon, mert annak, ami bármit létrehoz, szükségképpen részesülnie kell valami fennállásban!” – Evvel bebizonyítottuk, hogy a jövő sem létező.

A múlt sem létező: mivel nincs, és ami nincs az nem is létezhet (létezik), mert ami nem létezik, annak nincs kezdete, vagyis, nem alakulhatott ki.

Vegyük a múltat és a jelent. Most a múlt lesz a jelen és a jelen meg a jövő. Így a jelen a múlt jövője. Mivel a múltban (jelen) nem alakulhatott ki a jelen (jövő), mivel a múlt (jelen) nincs, vagyis nem létezik, mivel a múlt most a jelen, és a jelenre már bebizonyítottuk, hogy nem létezik. Ezért a jelen (jövő) sem alakulhat ki, mivel a jelen a múlt jövője és egyszer már bebizonyítottam, hogy a jövő sem létező (lásd: a jövőnél leírtakat.). Ebből adódóan a jelen, a múlt, és a jövő sem létező.

Ha mégis meg akarjuk határozni az időt, akkor kétféleképpen határozhatnánk meg. (1.meghat)

Az időt képzeljük el mint egy sík, amely örök, nincs kezdete és nincs vége, egyszerűen van, de nem létezik. Ezen a síkon mi lehet a jelen, a jövő, és a múlt?

A jelen az idősík egy pontjának a megismerése. Ez a megismerés állandó mozgásban van és állandó sebességgel halad, változatlan irányban. A jövő a megismerésből adódó kérdések, és ismeretanyagok által generált, döntések. Mindig döntéseket hozunk és ezek következménye tulajdonképpen a jövő. A jövő állandóan változik s nem az idő (idősík). A múlt, az idősík egy adott pontjának a feldolgozott ismeretanyaga.

(2.meghatározás)

Az időnek kezdete és vége van. Az idő valamelyhez viszonyított dolog kezdetét és végét összekötő szakasz, amely egy síkon fekszik, és amely örök.

Koszár Róbert
1997. Budapest