Road
A hegy misztikuma
Fenn a magas hegygerincen,
hol a fénynek szirtje lebben,
ott van egy energia-csoda,
tán mint a mennyei prófécia,
a világ misztikumát szórja rám.
Érzem áramlata üzen,
véletlent vonz a végtelen,
forog saját filmsorozatom,
álom-adás képi effektuson,
a megérzés tudat-birodalmán.
Eggyé válok önmagammal,
és azzal a pillanattal,
mely a mindenség vonzerő élén,
a tájnak lebegő lélek-cseppjén,
megérinti a titkos zúgokat.
Színtiszta igazság sztráda,
szívbe épült csend-iroda,
szavak nélküli imán virágzik,
lüktetőn illatos mázon mászik,
majd bebúgatja azt a dobbanást.
Egy semmiség vágy loboncát,
együttérző mag szikráját,
melyre nincs csillagjós magyarázat,
csak a nap mosolyába bújt párlat,
mely bekócolja, hogy az élet szép.
Esthajnal-bolygós vágy-kurzus
agymozgató rugós hálón
trambulinozik vágyam
szextil fényszög csillagbálon
táncikáló tűzkőáram
reptet mint lüktető töltet
tupírozza pulzusom
esthajnal bolygóra szöktet
hogy részt vegyek egy kurzuson
amolyan útikalauz
szerelem szakértője
bebúgatós bambulsz-fókusz
ficánkoló ébresztője
vénuszi-kulcs szimbolika
mennyei vonulata
kellő ízű romantika
cicerélő fordulata
elgyengítő érzés-dömper
csábölén csókzsákolás
szíven világító ékszer
lélek vadonján lángolás
Bizony-tala(á)n
Mi visz, mi fűz,
mi hajt, mi űz?
Vedd észre már,
vágyaid vár,
nem rom, kastély,
kérlek ne félj!
Szívedben kincs,
arany, rubint,
csillag-pokróc,
égő kanóc.
Hiszed vagy sem,
a lét jelent,
élsz és virulsz,
csoda mi húz.(?)
Szívhang ketyerész
érző hangom rezgésén
dorombol a létezés
pirex üveg szív-manézson
csak ég a sors életkép
éjek zene szeánszán
fényfok-búra mese-rét
zen iránytű ha simogat
tudni kell hogy merre lépj
jelen az aranykapu
öröm-illat pezsgő-por
meditatív együttérzés
könnyedséggel vágyfaktor
ha a bibi bekacsint
érzés máglyán mit remél
kalitkában regény élet
szívhangommal ketyerész
Őszi elmúlás
lassan mint színes drazséról a máz
natúran néznek a bokrok és a fák
mint végtelen nyolcas ellipszis pályán
kering egy érzés az erdő lábán
csontvázként nyilaló plakett képe
néz pőrén védtelen ágymelegére
avarba kócolt színskáláján fázik
várnia kell míg a tavasz játszik