Rimfarago76 blogja
Nyomorúságos valóság
Veszve van már minden,
oda a becsület,
jó emberi szótól
megfosztott érzület.
Üdvözítőjével
mit tesz a halandó?
Cselekedetéért
nem éppen szánandó...
Meddig lesz még Urunk
a fára szegezve,
magányosságában
kínok közt vérezve.
Mikor lesz már Földünk
szennytől megtisztítva,
emberietlenség
pokolba taszítva?
Történelem
Pokol
okol
téged Ádám.
Miért?
Hosszú
bosszú
Ábelért.
"Vörös rózsa"
Üdvözlöm Önt,Hölgyem!Kézcsókom fogadja,keringőre kérem,kis kacsóját adja.Felcsendül a valzer,derékon ragadom,önnönmagam s Önt a táncnak átadom.Rózsával köszöntöm,asztalomhoz hívom,szerelmes szívemben nagy csatámat vívom,Szép szemébe nézek,majd Ön szemembe néz,zavarba jön,Hölgyem,rózsájára lenéz,Majd újra rámpillant gyönyörű szemével,nem törődik már Ön sem a zenével,Kezünk találkozik máris az asztalon,elmereng Hölgyem eme szép kis dalon...
Ádám,jól vagy?
Miért én?
Kiért ÉN?
Teérted!
Elérted
Vágyadat:
Magadat
Istenné,
Ilyenné,
Pont,mint én,
Őszintén...!
Te tetted.