Reni blogja

Csillagos az éjszaka,

Hűtlen voltál Terka!

Dühöngök egymagamban,

Csalódtam a babámban.

Miért tetted ezt velem,

Már nem szeretsz engem?

Kasznárral kacerkodál,

S bölcsődben bitang sarjád!

Tünj házamból íziben,

Mert gyűlölet van szívemben.

Vidd atyádhoz kölykedet,

Már nem vagyok a hitvesed!

Árnyék suhan sebesen,

S a golyó süvít hegyesen.

A varjú már nem károg,

S már érzem a vérszagot!

Bűnre vitted kezemet,

Nem kapok kegyelmet!

Utam pokolba vezet,

Mert kivégeztem Rebét.

Gondolatlanul tettem,

S bevéreztem kezemet.

Fejembe szállt a vérem,

S elvesztettem mindenem!

Béke honol a tájon,

A varjú már nem ül az ágon.

A hold vörösen izzik,

Rebének vére folyik!

Hullócsillag érkezik,

S valaki sóhajtozik.

Eső veri a háztetőt,

S szomorúan ülök a heverőn.

Hallgatom a zivatar zaját,

S érzem az eső friss illatát!

Csengőszó kel dalra szívemben,

S könnyek jelennek meg szememben.

Utoljára hallom ezt a dalt,

Amely mindig mosolyra fakaszt!

Ma a ti napotok kedves gyerekek,

Legyetek vidámak minden percében,

Használjátok ki a gyermekéveket

Csak egyszer adatik meg mindenkinek!

Játszatok, s tanuljatok

S szívjátok magatokba a szeretetet,

Hogy  boldogságotok

Legyen útikalauzotok.

 

Életem hídján állok 

S egy folyót látok, 

Emlékeim folynak benne 

S a víz hullamain billegnek. 

Vannak szépek, s szívtelenek, 

De mind ott vannak a szívemben. 

Életem tutajára szállok 

S úszok együtt az árral 

Mily nagy döbbenet, 

Hogy szívem heve elül 

S a víz csobogása újra hegedül.