"Múzeumi " verseim
Szeretem a buszokat
Szeretem a maszekos mocskos buszokat
Hol az ablak beakad
De feszítő vassal mindig kiakad.
Szeretem a busz sofőrt, ki mindig alszik.
Horkolása hangosan hallatszik.
Mindig rádudálnak, hogy ébredjen föl
Vagy a mennyben ébred föl.
Szeretem az utas teret,
Hol a hőség borzasztó
S az izzadtság szag is elborzaszt.
A sofőr elöl a gáz pedál menekül,
De mikor üldözik megismeri,
S százzal nyomja a kanyargó utat.
Szeretem a busz lassúságát
Mikor a Trabant is elmegy mellettünk.
S rájövünk:
MIÉRT EZZEL A JÁRATTAL JÖTTÜNK?
(2009.04.22 19:44)
Szegény a kórház ( 2010.09.08)
Szegény a kórház,
Kopott, a fal,
Bombladozó fal,
Rozsdás eresz,
A beteg is rekedt,
A kórház fala is repedt.
Verseny az idővel ( 2010.11.21 18:08)
Ó, az Istenit!
Mindjárt elkések a mindenit!
Hol vagyok, nem ott,
Hanem itt, futás,
Futás újból s megint!
Számít már minden, a szekundum,
S már megint nem vagyok ott irgum-burgum!
S már megint el kések, megint,
Már megyek is, elhagyom újból odúm!
Ó, nem igaz már,
Versenyezni az idővel?
Ó, megint nem ér,
Nem vagyok időben még!
Futok, futok, de nem ér!