Seeman Blog
Seeman• 2012. szeptember 13. 15:23
József Attila - Mióta elmentél
Mióta elmentél, itt hűvösebb
a sajtár, a tej, a balta nyele,
puffanva hull a hasított fa le
s dermed fehéren, ahogy leesett.
A tompa földön öltözik a szél,
kapkod s kezei meg-megállanak,
leejti kebléről az ágakat,
dühödten hull a törékeny levél.
Ó, azt hittem már, lágy völgyben vagyok,
két melled óv meg észak s dél felől,
a hajnal nyílik hajam fürtjiből
s talpamon az alkonyat ragyog!...
Soványan űlök, nézem, hogy virítsz,
világ, kóró virágja, messziség.
Kék szirmaidban elhamvad az ég.
A nagy szürkület lassan elborít.
1928. szept. 13
( Egyik kedvencem a sok közül. )
Seeman• 2012. szeptember 11. 19:52
Gondolat
Aki azt mondja, hogy nincs neki semmije, de mindene meg van: az már elért valamit.
Seeman• 2012. augusztus 16. 17:47
Pécsvárad - Cigány-hegy, Túra képek
Seeman• 2012. augusztus 3. 09:04