Quake blogja

Egyéb
Quake•  2012. szeptember 26. 15:48

Irigylem a napot...


Tündököl a Nap az ég tetején,
ó ha sejtené hogy irigylem én,
hisz minden egyes nappal mögéd lopózhat,
s pajkos sugarával lágyan átkarolhat...

Melegséget lop szívedbe, s égi
mosolyodat nagy önhitten tükörképnek véli...
Ezen felbuzdulva büszkén rója útját,
feledteti mindenkivel a sötétség búját.

Körötted van mindig, sosem hagy magadra,
izzó szerelmének nyomát arcodra ragasztja...
Csak alkonyat tájt borul arca véres könnybe,
mert nem követhet téged a sötétbe, s a ködbe.

Vérző szívvel adja át a Holdnak a helyét,
s igyekszik, hogy újra felemelhesse fejét.
Mosolyát szórhassa újra Rád és a világra,
s mindig mikor újra elér, teljesült az álma...