Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Tétlenül vártalak (tercia)
PuZsu• 2026. július 7. 02:19 • olvasva: 23
Tengerparton üldögéltem székemen,
Érkezett lassacskán az esti dagály.
Két karommal térdeimet öleltem.
Tétlenségem bánatos, de vártam rád.
Székemnek lábait mosták hullámok.
Halászni mentél hajnalok hajnalán.
Remélem megtelt halakkal a hálód,
Feltűnik csónakod hozva jövőmet.
Vízparton megtalál szívbéli párom!
*
Látszólag csak a testünk nem tesz semmit. Gondolatok viszont kitöltik az űrt, megsúgják jövőért mit kell majd tenni. Vagyis tétlenül nem is létezhetünk.
*
2026.07.07. PuZsu! /Pungor Zsuzsa, azaz ÉN/
8rigit8elle2026. július 7. 09:30
Azok az idők idők jutnak eszembe, amikor még ismerték az emberek a várakozás szépségét. Sajnos a várakozással, türelemmel nekem is sokszor kell küzdenem és szeretek arról álmodozni, vagy megélni bizonyos emberekkel (mert van akivel meg lehet) a várakozás örömét :)
S.MikoAgnes2026. július 7. 06:33
Meghatóan szép! 💖🥰
Én sem létezem tétlenül, drága Zsuzsikám, ha a lábam nem bírja, a gondolataim annál gyorsabban cikáznak! 😍
Tetsző filózás a hozzáfűzésed !!!💖
Öleléssel: Ági
Zsuzsa03022026. július 7. 06:32
Tetszett a vers, gratulálok!