PuZsu blogja

Gyermekkori emlék mára

November végi kaláka.

Összegyűltünk sokan estig,

Lefosztani a tengerit.

Nem volt aratógép sem rég,

kukoricát kézzel szedték.

Lovasszekér haza hozta,

Pajta elé borította.

Körbeültük, járt a kezünk,

Népdalokat énekeltünk.

Pálinkával, forralt borral, 

Kínáltuk a dolgozókat.

Volt sok tréfa, sok kacagás,

Közben fogyott a nagy rakás.

Örültünk egy piros csőnek,

Hírmondója esküvőnek. 

Alkonyatkor befejeztük

Holnap máshol újra kezdjük.

Kéz kezet mos kalákában,

Így volt nálunk hajdanában.

2023.11.24. - PuZsu! /Pungor Zsuzsa- azaz ÉN!/

"Egyedül hallgatom tenger mormolását”,

Bánatos szívemnek lassú dobbanását,

Kietlen vízparton magány hálójában,

Hófehér rózsának mese délutánját,

Szerelmem hevének lassú pusztulását.

Eldobva heverve tenger homokjában.

Elképzelt napfénynek csalfa árnyékában,

Magamat hajszoltam látszat boldogságba,

Aminek mostanra eljött hát a vége.

Elhagyott a napom, elment más országba,

Sugárzó melegét vitte hozományba.

Nekem nem maradt más, csakis az emléke.

El kell felejtenem, nem lehet a fékem,

Nem érdemes ilyen bús magányban élnem.

A fehér hullámok elmosták bánatom.

Felcsillant előttem szép jövő reménye,

Ismerős fiúnak ragyogó szemében.

Lehetne biztosan új boldog holnapom!

*

2023, 11.20. PuZsu! -/Pungor Zsuzsa- azaz ÉN/

Az idézet Lévay József Mikes című verséből: "Egyedül hallgatom tenger mormolását"

Életajándék

Tavasztündér márciusban csodát tett,

Ismerkedni téged hozzám vezetett.

Tárt kapukkal, nyitott szívvel vártalak,

Megérkeztél végre, megcsókoltalak.

Hatásos volt arcod mosoly varázsa,

Ismerős dallam, hangod muzsikája.

Megfogtad kezemet, beleremegtem,

Vasárnap délután szerelmes lettem.

Rád is így hatott ez, éreztem nyomban,

Erős kapocs született vonzalmunkban.

Repültek napok, aztán már a hetek.

Egymásra hangolva dobbanó szívek.

Nyolc hét után idén május elsején,

Szívet cseréltünk örökre, te meg én.

Ujjamra este jegygyűrűt húztál,

Mindhalálig párodul fogadtál... 🥰

2022.05.02. (PuZsu! - azaz én)

Szívárvány!

Vénülve az ember ráeszmél,

Túl van már életenek delén.

Üres a lakás, hideg az ágy,

Egyetlen társa csak a magány.

Szívében pislákol a remény,

Tehet valamit a holnapért!

Keresni kezdi a megoldást,

Egy korához illő lélektárst.

Csetelget, mosolyog, integet,

Bizalmat ad és szeretetet.

Jósága csábító vonzerő,

Elhozza az igaz szeretőt!

2022.05.03. (PuZsu! - azaz én!)

Az élet melódiája

Stradivárin játszik a gyermek

Szívéből jövő igaz zenét.

Élet melódiája remek,

Megérinti hallgatók szívét.

Gondolat ébresztő dallamok,

Hegedűm húrjain születnek.

Mosolyvarázsló pillanatok,

Az emberi létről mesélnek.

Öröm, bánat és a szerelem

Minden pillanata rejtelem.

Nyitott szívvel mégis élvezem,

Jövőnk zenéjét, megtehetem.

2022.05.04. (PuZsu! - azaz én)

Napkelte előtt

Ébred a világ

Táncol a kislány

Tengernek partján

Féllábon ugrál...

Várja a dagályt

A Nap sugarát

Kitárta karját

Hallatja hangját...

Aranyló fényben

Homokon lépdel

Közelgő hullám

Mossa a talpát...

Az égre nézve

Él a reménye

Boldog nevetés

Jövő zenéje!

2022.05.06. (PuZSu! - azaz én)

Elmúlás

Lenyugvó napnak sugárnyalábja

Az öreg háztetőt bearanyozza.

Körülötte a nyár sok csodája,

Fák, bokrok, szőlők zöld koronája.

A természet megtette a dolgát,

Fehér virágok díszlenek spontán.

A csukott ajtók, ablakok árvák,

Azokat immár nem nyitogatják.

Fekete cica éberen figyel,

Eleséget itt vajon merre lel?

Egerek tanyája lett a porta,

Erre érzékeny a macsek orra.

Öreg lakóház sorsa szomorkás,

Hiányzik neki a gondoskodás.

Emlékek viszfénye még élteti,

Az üresség lassan felemészti.

2022.05.07. (PuZsu! - azaz én)

Baksa tava

Patakja lassan haladva

Halas tavat karban tartja.

Csapda szaga arra csalja,

Harcsa hadakat marasztja

Lazac akad, harap vasra,

Kaland sava hat a napra.

Asztalra rakva halakat,

Dagasztanak nagy hasakat.

2022.05.08. (PuZsu! - azaz én!)

Az ünnepi étkezések,

édesítik édességek.

Képviselő fánk és torták,

kényeztetik lurkók torkát.

Vendégeknek kókuszgolyó,

gyorsan készül, ne légy mohó.

Nem kell sütni, nincs gond vele,

elrontani nem is lehet.

Darált kekszet kakaóval,

lekvárral és porcukorral, 

gyümöcslével összegyúrtam.

Golyócskáim jól gurultak. 

Finom kókuszreszelékben,

felöltöztek hófehérbe.

Megkóstoltam, élvezhető,

lett belőle negyvenkettő.

Ízlett nagyon mindenkinek,

nem maradt az asztal dísze.

Nem akadt el a torkokon,

mind befalta a sok rokon.

2023.11.15. - PuZsu! /azaz Pungor Zsuzsa/

Reggel meg este

Egymást keresve.

Nappal a házban,

Éjszaka vágyban.

Pihenő nincsen,

Jelen a kincsem.

Kezedet fogom,

Leszel a sorsom.

Futnak a percek

Órákká lesznek.

Órákból napok,

Most boldog vagyok!

Tavaszt nyár követ,

Az ősz is jöhet.

Tél majd beköszönt,

Veled mind öröm.

Mosolyogsz végre,

Hála az égnek!

2023.11.14. - PuZsu!  /Pungor Zsuzsa - azaz ÉN/