Anyám háza

Emlékeimben élő paraszt porta,

gyermekkorom örök tartozéka.

Ma is hallom nyeríteni a lovat,

mert vacsorára kevés a széna.

Ennivaló tojást sok tyúkunk tojta,

fészkükhöz feljutni kellett létra.

Disznóink röfögtek moslékra várva,

azaz tehenet fejő jóanyámra.

Napok vöröslő alkonyi fényüket,

otthonunkra is bőven hintették,

"visszakapták eredeti színüket"

amikor jöttek a napfelkelték.

Anyám portája edzette szivünket,

éltetve természet szeretetét.

Ám a kertben virágzó nefelejcsek,

házával együtt múlt ködébe vesztek.

*

Az idézet Oravecz Paula (1903-1990) Dudvatépés című alkotásából "visszakapták eredeti színüket." 

2025.05.05. PuZsu! /Pungor Zsuzsa, azaz ÉN/