Lélekbarlang

Mamamaci40•  2021. december 5. 16:40

Pimpi mókus története 82. fejezet

Mókus „fúvós-zenekar”


Teltek a napok, lassan elérkezett szeptember vége. Aki felnőtt ráért és a gyerekek

segítettek Klára  néninek a csomagolásban.  Amikor befejezték, még meg kellett

beszélni a költöztetés részleteit. Béla és Csaba vállalta, hogy a holmikat elszállítja

a rokonhoz, de Klára néni úgy gondolta valamivel szeretne még kedveskedni új-

donsült barátainak, szégyellem hogy gonosz voltam, mondogatta sokszor, és

könnyes lett a szeme, Márti néni mindig megvigasztalta. Aztán amikor sor került

a költözésre, Klára néni elgondolkodva így szólt, néhány nap múlva indulunk a ba

rátnőmmel és unokáival, haza hozzá, nekem nincs senkim , neki a családja messzebb

lakik és össze fogunk költözni, ő soproni és gondoltam náluk van minden évben

Mogyorófesztivál valamikor ilyenkor, ha megtudnák szervezni,  meglátogathatnának

ott minket. Nem tudom lehetséges-e, de én nagyon szeretném! Márti néni átölelte

Klára nénit, hát mi is ott leszünk…a mókusok odavalósiak, és laknak ott jó barátaink.

A néni szóhoz sem jutott, de sugárzott az arca az örömtől.

A költözés hétvégén volt, és Vilma néninek hétfőn kellett érkeznie. Márti néni el-

kérte a gyerekeket az iskolából arra a napra, hiszen ott be és itt az új lakásban kis

is kellett csomagolni a költözés után. Hétfőn reggel szépen beterelte a mókussereget

az autóba, és már indulni akart amikor Pimpi megszólalt: nem lehetne, azt hogy mégis,

mi is…szó se lehet róla…még az kellene hogy ott lábatlankodjatok, így is lesz elég tenni-

való. Na, erre elkezdődött a szokásos mókusfújtatás több szólamban, Márti néni az égre

emelte tekintetét, Istenkém, miért nem zeneiskolába írattam őket, de már mindegy,

csak annyit tehetek, hogy kivételesen gyalog azaz mókusgolva érkeznek a tanításra,

és bennmaradnak a napközi végéig, hátha kicsit kifogy a fújókájuk, abban a pillanatban

síri csend lett az autóban, magam is így gondoltam, mosolygott Márti néni , és elindult 

a sereggel.


Mamamaci40•  2021. december 5. 16:39

Pimpi mókus története 81. fejezet

      Ki lesz az új képviselő?

Hétfőn reggel aztán Márti néni beszélt a tanító nénivel, ne várja a mókusokat.

Teltek az órák közeledett a gyűlés kezdete…a másik közös képviselő már nagyon

türelmetlen volt, ha Klára nem jelenik meg, nem lesz szavazás, ha nem lesz

szavazás…akkor pedig vége minden szép álmomnak. Na meddig várjunk még?

kérdezte az elnök, nincs ennyi időnk, mit tegyünk? Hát…akkor…szerintem…

szerintem…át kellene menni oda, megnézni mi történik. A többiek helyeselték

az ötletet, felkerekedtek, és elindultak az irodába.

Már odafelé éktelen zsivajt, jajveszékelést hallottak…kinyitották az ajtót,

és  földbegyökerezett a lábuk…a mókusok sivalkodtak, a három unoka

fogócskázott és a rokon veszekedett Klárával…megmondtam Neked…velem

kell jönnöd…segítesz nekem vigyázol az unokáimra és a mókusokra, de nem

mehetek még…hetek óta nyaggatsz engem, nem haladok a ház dolgaival,

és hogyan adom át a munkát, az utódomnak…utód, milyen utódod lesz

Neked, hiszen otthon is csak lusta voltál és rendetlen…most is micsoda

káosz van itt. Önök kik? kérdezte mérgesen…a többi közös képviselő, és

én lennék az utód…de hát így nem, elég a magam dolgait is ellátni, az sem

mindig sikerül teljesen….Micsoda? kérdezte az elnök…jaj nem akartam,

jaj nem…most már mindegy, maga hívatta össze a váratlan gyűlést, legközelebb

majd a helyére keresünk valamit, most pedig távozunk. A hónap végén

szeretnék találkozni új jelöltekkel…volt szerencsém!   Ahogy az ajtó becsukódott,

és távolodtak a lépések, úgy halkult a haddelhadd. A végén Klára nagyon meg-

köszönte a segítséget, gyorsan rendet tettek . A néni kérte a gyerekek vigyék fel 

a mókusokat Kovácsék lakásába, és Márti néni Krisztinával jöjjön le. Meg is 

érkeztek nevetgélve gyorsan, hiszen hallották a történteket. Közben elő

került két hatalmas torta. Segíteni kellene ezeket a finomságokat fel-

cipelni – mosolygott Klára.  Kis idő múlva, a Kovács lakás minden elképzel

hető pontján tortát eszegettek, András, Béla és Csaba, egyszerre érkeztek

haza, s nem tudták mire vélni a nagy zsivajt. Mi folyik itt? – kérdezte

Béla fagyosan, gyertek csak Nektek is  jut belőle, de hát hogyan…úgy 

hogy a nagymamám lesz a közös képviselő kiáltott Kriszta….még ez is,

ezt nem hiszem el…dühöngött apja, nyugodj meg, majd elmesélünk 

mindent, nevetett Márti néni,  végighallgatva a történteket, Béla is

együtt nevetett velük, mondtam hogy okos vagy, ölelte át párját,

Klára nénitől elbúcsúzhatunk kicsit fájós szívvel, de elkél a segítség

ennyi mókus mellett!  Krisztina még mindig értetlenkedett…de Anya,

mi mikor nem megyünk iskolába? Kovács Krisztina gondolkodj kicsit,

ki fog segíteni a költöztetésnél…nagyokos?

Mamamaci40•  2021. december 5. 16:38

Pimpi mókus története 80. fejezet

Viharos  szeptember


Ez az egyik legnehezebb évkezdet – sóhajtott Márti néni, miközben

egy vasárnap elgondolkodva kevergette kávéját a konyhában.

A gyerekekkel eddig semmi probléma, Pimpivel sem, de a többiek…

pedig kedvenc mókusom is próbálja „nevelni” őket, de ha ez így

megy tovább, sajnos költöznek vissza Sopronba, és az nagyon nem

lenne jó.    Valamit ki kellene találni de mit is…Alíz és Etelka…

de hát nekik is megvan a maguk gondja, és nagyon sokat segítettek

eddig is…idáig jutott a tépelődéseivel, amikor megszólalt a csengő.

Klára állt az ajtóban, kisírt szemekkel, tanácstalanul. Márti néni

betessékelte, leültette megnyugtatta, és a vendég beszélni kezdett.

Elmesélte, bevásárlás közben találkozott azzal a közös képviselővel,

aki nagyon számít az ő helyére, és  nagyon udvariatlanul adta tudtára,

hétfőre szervezett egy gyűlést, hogy szavazás legyen, s minél hamarabb

elfoglalhassa új helyét is. Mit csináljunk Márti? – semmi ötletem sincs,

még nincs is itt a hó vége, segíts nekem, nagyon kérlek. Percekig

csend volt, aztán Márti néni elmosolyodott…sőt nevetni kezdett…

Klára értetlenül nézett rá. Ugye, úgy van? hogy az új képviselő 

a többiekkel együtt látogatja meg új munkahelyét.? Persze, mindent

átnéz…kiváncsiskodik…kritizál már félek előre. Tessék megnyugodni,

megvan a megoldás, és gyorsan elmesélte ötletét,  megnyugodva

látta a néni mosolyogva távozott.

Vasárnap délutánra összehívta a nagy csapatot, megbeszélésre.

Ráncba kell szedni a mókusokat – mondta szigorúan,

De hogyan – kérdezte Pimpi szomorúan, a végén mégis…

és nekem is….pedig  én nem akarok, én szeretek itt…

Dehogy is, Te maradhatsz nyugodtan, sőt el sem engedlek,

vette karjába Márti néni a pityergőt.

De nem tudom Ildi és Zoli nem lesz-e nagyon szomorú,

ettől az érdemtelen büntetéstő l, és tudom Kriszta sem örülne…na mindegy…

holnapra mulatságot terveztem, legfeljebb kimaradtok

belőle…aztán irány haza Sopronba.

Ez hatott, a csínytevők megszeppenve, mukkanás nélkül ültek,

Pumpi szégyenkezve nézett testvérére…ha anya ezt megtudja,

mondta…gyertek szólt a többieknek, s az öt buksi összehajolt.

Bocsánatot kérünk mindenkitől – mondták végül.  Megígérjük, jól fogunk

viselkedni,  csak…csak…ne tessék szólni a szüleinknek.

Nem szólok most az egyszer, de ha panasz lesz, a Mogyorófesztivál

után Ti már nem jöttök vissza. Ez végképp hatott.

De most aztán tényleg meg kell beszélnünk nagyon valamit,

holnap Ti nem mentek iskolába, mert fontos dolgotok lesz!

Anya, nekünk nem? kérdezte Kriszta nektek is, de kicsit később

olyan titokzatos vagy, mi is rosszat tettünk, nem dehogy…

na idehallgassatok, és elmondta tervét, mire befejezte, kacagott

mindenki.

Mamamaci40•  2021. november 30. 22:44

Pimpi mókus története 79. fejezet

  Évnyitó bonyodalmakkal


Szerdán reggel  minden úgy ment mint a karikacsapás. Alíz tehetségét

mindenki dicsérte. A gyerekek csinosak voltak, a mókusok aranyosak

az új formaruhában, bár „az újak” egyáltalán nem értették a dolgot,

hiszen ilyet otthon ők nem  hordanak. Na csak menjünk haza, szólt

Pimpi a testvérének azt hiszem mogyorótortamegvonás lesz a részed.

Pumpi is hasonlóan fegyelmezte testvérét, és ez hatott a a másik

testvérpárra is.  Megbeszélték, Ildikó a lányát, Krisztinát és Zolit el

viszi aziskolába. Hiszen be is kell iratkozni, és megismerni az osztályt.

Márti néni és Etelka berakta a hat mókus t a kocsiba és elindultak.

Pimpinek  egész úton be nem állt a szája…hát akkor a kedves mókus

visszafelé jégkrém nélkül marad – jegyezte meg Márti néni szigorúan.

Abban a pillanatban síri csend lett. Odaértek az Állatneveldéhez, a

portás néni kedvesen mosolygott rájuk, de picit meg is lepődött.

Jé, ilyen sok lett belőled a nyáron? – kérdezte kedvesen

Pimpitől. Igen ő a testvérem, Pumpi, ők pedig testvérek

a szomszédságunkból. 

Hosszú történet mondta Márti néni, de ha vége az évnyitónak,

elmesélem, tessék megmondani hová menjünk.

Akkor van számotokra egy rossz hírem, Pimpi egyedül megy

a 2/M osztályba, a többiek mind az 1/M-be.

De hát miért – szontyolodott el  Pimpi. Mert Te tavaly azt

az osztályt kijártad, de miért búslakodsz hiszen jön a bará-

tod is. Jó-jó, de a testvérem-görbült Pimpi szája.

Ejnye no, ekkora csinos mókuslány és itt kesereg, gondold

meg délután Te magyarázhatsz a többieknek.

Ez hatott! A portás néni tudja mit kell mondani vélekedett

magában Márti néni, de nem tudja mit vállalt fel helyettem…

no mindegy, mosolyodott el.

A többiek osztálya, pedig pontosan Pimpiék mellett lesz,

Mártikám, jött még néhány mókus, medve, meg tigris is.

Köszönjük az útbaigazítást – mondták és elindultak a termek

felé.

Etelka vitte Pimpit az ő osztályába, igaz ami igaz, egy pillanatra ő

is megijedt a sok tanulótól, de a tanító néni mosolya megnyugtatta

Nem lesz itt semmi baj sem, tavaly is csak kicsi volt, ugye Pimpi-

kérdezte a mókust, persze, de a testvérem…és a többiek…kezdett

pityeregni…hogyan, nem értem…Etelka elmesélte hogyan jött

több mókus is a nyáron. A tanító néni tudta mit kell mondani,

Pimpikém, itt is több mókus van, és idén már minden nap kimehet-

tek játszani az udvarra. A foglalkozásokat meg ki lehet bírni, nem?

Erre Pimpi befészkelte magát a tanító néni karjaiba, jelezve, minden rendben.

Etelka megnyugodva köszönt el, de sietett a többiek után, mert a teremből

szörnyű hangok szűrődtek ki. Benyitott, és földbegyökerezett a lába,

az öttagú mókus „fúvószenekar” az egyik sarokban, a többiek megrettenve

ki hol talált helyet, a tanító néni és Márti pedig tanácstalanul néz egymásra.

Ez igen – mondta Etelka mérgesen…Pumpi és a többiek, ha ezt

Pimpi látná nagyon haragudna, ez osztály és nem zenekar.

Látnátok milyen szépen megnyugodott ő, ha pillanatokon belül

nem lesz rend, délután elmeséltek neki mindent, ráadásul 

délután telefonálunk Csillának, várhatja az esti vonattal a sereget.

Egy csapásra csend lett, a tanulók szépen elhelyezkedtek a párnákon,

Márti néni és a tanító néni hálásan mosolygott Etelkára.  Most pedig

egy picit beszélgetünk itt az ajtóban de kiabálás ne legyen, csak 

barátkozzatok.  Néhány perc múlva el is köszöntek  ők is.

Márti néni még mindig meglepetten nézett barátnőjére…hát de…

hogy-hogy? Elfelejtetted hogy én is tanítok, barátném, erre már

mindketten nevettek, és visszafelé már jó hangulatban mesélgették

a portás néninek a nyáron történteket.

Mamamaci40•  2021. november 30. 22:43

Pimpi mókus története 78. fejezet

      A nagy meglepetés

                   

Kialakult a szokás, hogy a komoly megbeszélések helye Márti néniéknél volt.

Egy pénteki kora estén, néhány nappal a tanévnyitó előtt, ami szerdára esett,

Márti gondterhelten nézett körül…családom barátok, remélem számíthatok

rájuk, persze, gondolta és elmosolyodott, most is meg fogjuk oldani.

Miről van szó? – kérdezte türelmetlenül párja, mert afolytatásos film kezdődött

a tévében, az édesanyák összenéztek…Béla, Csaba, András, menjetek át

valamelyik lakásba ha a film fontosabb, legfeljebb a fuvarozást is megoldjuk.

Krisztina kérdően nézett édesanyjára…anya mi nem mehetünk Teca nénihez

a mókusokkal?

Édes csillagom, döntsük el, kik is mennek jövő héten iskolába? Ti és a mókusok is.

Abban a pillanatban, ahogy előre várható volt, kitört a vihar, Pimpi és Pumpi 

meg se mukkant, sőt…de a négy vendégmókus mókus szokás szerint elkezdett

fujtatni topogni. Na így nem haladunk előre…ingatta fejét Márti néni.

Pimpikém, Pumpival együtt menjetek be Kriszta szobájába, és meséljétek el

mi az az iskola. Találtok a titkos helyen egy kis mogyorót is.

Na, mindjárt könnyebb – sóhajtott Márti néni, hiszen hatan maradt csak,

Alíz, Etelka, ő, és a gyerekek. 

Krisztina Neked tanszerekre van szükséged, és néhány új ruhára, igaz?

Igaz Anya – sóhajtott Kriszta .

Zolinak is ugyanez kell – mondta Etelka, és a fiú is sóhajtott.

Lassan fúvószenekar lesz belőletek – csipkelődtek a szülők,

de tudjátok, jut is… marad is.

Ildikónak venni kell mindent – mondta Alíz, s látva hogy Kriszta

és Zoli kicsit irigykedik…tudjátok mit, nem ruhát veszünk, hanem

rólatok méretet, anyagot, és én varrok Nektek.

Mindenki helyeselt, de a gyerekek csak keseregtek.

Mi baj lehet még?

Anya…olyan jó lenne…lemenni Sopronba igaz?

Igaz – vágták rá mindnyájan.

Hát abból már nem lesz semmi, majd a mogyorófesztiválra lemegyünk.

Olyan soká…csend legyen abban a rossz gúnyában, szedte-vette-teremtette

igazi jó kis nyaratok volt…azt hiszem.

Tényleg…..hajtották le fejüket a lurkók.

Ebben a pillanatban csörgött a telefon.

Csilla vagyok, sziasztok! Holnap reggel érkezünk, babástól

mókusostól jövünk segíteni.

Ezt a meglepetést, épp most keserítettem el a gyerekeket.

Semmi kesergés, rokonnal megvan beszélve…vigyáz a picire, 

a mókusokra, a fiúknak szerzett jegyet valamilyen meccsre,

mi meg mehetünk vásárolni.

Csilla, egy angyal vagy…tudtam eddig is…hát nem gondoljátok,

hogy csak Ti jöttök mindig, csak egy jó szervezés kell megértő

család

Így aztán szombaton megtörtént a nagy bevásárlás, vasárnap délelőtt

még egy kisebb kirándulás is belefért, hiszen Csilláék délután indultak

haza, Hétfőn-kedden a munka dandárja, hogy szerdán mindent

tökéletes legyen az évnyitóra.