Pimpi mókus története 95. fejezet

Valami újat mindig hoz az élet

A költözés gond nélkül sikerült, s bár a hivatalos dolgot is sikerült elintézni, apa és fia úgy döntött, elfogadják Kovácsék szíves meghívását, hazatérnek a teherautóval, és a család visszautazik másnap délelőtt. 

El fogunk férni? – aggodalmaskodott Szabolcs.

Szabimaci, már ha nem haragszol ezért, úgyis meg kell valahogy különböztessünk a fiadtól, Te annak idején sem voltál az osztály esze – nevetett Béla – számoljunk csak, 3 baráti család lakik 3 lakásban, mindnek van egy fél szobája valahogy csak elfértek Ti is, de ha gond lenne a közös képviselői lakásban anyósom bizonyára szívesen felajánlja a fél szobát.

Meggyőztél – nevetett az apa – és igen, persze hogy becézhettek nyugodtan – mondta nagylelkűen de úgy, hogy a társaság hahotázni kezdett. 

Induljatok már –nógatta őket Márti néni – kedvesek vagytok nekem, de már nagyon régen beszélgettem Ágival, és most hogy Titeket láttalak, nagyon hiányzik.

Így van – bólogatott Etelka is.

Jól van, jól van – indulunk már – gyere fiam…hadd érjünk ma még vissza is.

Az ajtóból még visszaszólt – a lányok felől nem volt kétségem, de hogy Pesten fiúboszorkányok is vannak – néhány órát töltöttem itt, de már most nehéz elmennem.

 Hát ezért igyekezzél…Szabimaci – mi is volt a kedvenced –  mire visszaértek megsütöm a kedvenc sütidet – mondta kedvesen Márti néni.

Ajtócsapódás, és a Szabolcsok már el is tüntek.

Hogy van az, hogy Ti nők mindig tudjátok mit kell mondani – sopánkodtak a fiúk.

Nekünk is lehetnek titkaink – szólt affektálva Etelka.

Kora este volt már mire a család megérkezett, hangulatos vacsora után nyugovóra tértek. 

- Hogyan is legyen – kérdezte Szabimaci.

Mi legyen hogyan – ingerkedett vele a felesége. Te itt maradsz Mártiéknál, ha nem felejtetted volna el Béla volt általánosban a legjobb barátod.

A fiad Etelkáéknál alszik – Zolival jól megértik egymást.

Én pedig Alízzal váltanék még néhány szót- persze ha nincs ellenére.

Részemről a legnagyobb örömmel – mosolygott Alíz. 

Ezután elköszöntek egymástól. 

Sok ilyen szép pünkösdöt kívánok magunknak – merengett Márti néni, nem is sejtve hogy kívánsága teljesülni is fog.