Pimpi mókus története 91. fejezet

Mamamaci40•  2021. december 19. 23:18  •  olvasva: 83

Itt nincsenek mókusok?!


Etelka ígéretéhez híven írt szüleinek, és nagyon örült a válasznak. A szülők és a kedves szomszédok mindenkinek tudnak helyet biztosítani, Pünkösdkor várják őket szeretettel.

Teltek-múltak a napok és a hetek, eljött az utazás hétvégéje. Péntek délután Márti néni megbeszélte édesanyjával, mire lenne szüksége, bevásároltak neki is és otthonra is.

Mártikám, írtam Lenkének levelet, megírtam, most már nem haragszom rá, remélem jó egészségnek örvend, és ha úgy gondolja, szívesen látom vendégül itthon, ugye segítetek nekem?

Persze édesanyám – ölelte át Márti meghatódva, és kedves szíve máris reménykedett, hátha Lenke néni otthagyná a falut, és akkor sem ő, sem édesanyja nem lennének egyedül.

Szombaton reggel elindultak, hosszú volt az út de nem türelmetlenkedett senki. Alízék izgatottan várták az érkezést, Márti néniék és Etelkáék nosztalgiáztak. A gyerekeket és a mókusokat elnyomta az álom. 

Egyszercsak elértek a kis faluba és Etelkáék autója megállt egy takaros ház előtt. Mintha tegnap lett volna, hogy elköltöztünk – mondta Etelka halkan.

Hirtelen kutyaugatás hallatszott, Pimpi és Pumpi félve bújt Kriszta zsebébe, de a többi mókus is félve bújt kisgazdájához.

Ejnye Bubó – ne ijesztgesd a vendégeket – de a puli csak nem nyugodott.

Menj a helyedre – hallatszott közelebbről egy kedves-szigorú hang.

Etelkám, hát itt vagytok – tárult ölelésre édesapja karja – András, Márti, Béla, de rég láttalak Titeket, és mekkorát nőttek a gyerekek is.

Isten hozta a vendégeket is – nézett szeretettel Alízékra – remélem jól fogják magukat érezni nálunk.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!