Pimpi mókus története 86. fejezet

Mamamaci40•  2021. december 16. 12:00  •  olvasva: 52

Ki kap új leckét?

Márti néni hétfőn elkezdte a szokásos szervezést. – Érdekes, egy folyosón lakunk most már mindnyájan, még is nehéz összehangolni a dolgokat. Már éppen ideje egy újabb közös kirándulásnak. Etelkához átment, ő is éppúgy vélekedett, és megígérte, párjával egyeztetik az időpontot, lesz-e idejük nekik is akkor. Bizonyítvány dolgában ugyanúgy gondolkodott, mint Márti néni, Zolinak is volt mit javítania. Kicsit elbeszélgettek, aztán ideje volt ebédet készíteni, és elmenni az iskolásokért. Pimpi meglepő módon már kint állt az ajtó előtt, mit állt, fújtatott-morgott-hisztizett. Márti néni döbbenten figyelte, és ahogy közelebb ért, egyre indulatosabb lett. Nem is nézett a mókusra, csak belépett a terembe, ahol síri csend uralkodott. A tanító néni karjában babusgatott egy picike mókust, a többiek csendben figyeltek.

Mi történik itt? – kérdezte Márti néni.

Új mókus érkezett hozzánk, Pumpi egyből megszerette, játszott vele és mivel sokkal kisebb dajkálta. Pimpinek nem tetszett, és megtépte a picit. 

A picike hüppögve nézett fel, riadt szemecskéiből látszott, még mindig nagyon fél.

Nem is tudom, mi legyen – kesergett a tanító néni. Neki évvégéig itt kell maradnia, utána pedig sürgősen gazdát kell keresni.

Valamit kitalálok – szólt Márti néni csendesen – óvatosan megsimogatta a picit.

Kilépett a teremből, ahogy várta Pimpi még mindig ott dühöngött. Márti néni egyszerűen megfogta farkánál fogva és jó erősen megrázta.

Abbahagyod most már Asztalossy Pimpacs, Sopronból?

De…

Szóltál valamit? Nem hallottam! Esetleg bocsánatot akarsz kérni?

Igen Márti néni! – szégyellte el Pimpi magát.

Visszamegyünk a terembe és szépen bocsánatot kérsz!

Ez meg is történt, Márti néni hazament Krisztával és a két mókussal, közben persze azon tanakodott, hová lehetne a picit elhelyezni. A megoldás váratlanul érkezett. Estefelé megjelent Vilma néni, kicsit sértődötten, kicsit várakozva, hátha mégis megengedik neki, hogy ő is utazzon.

Anya, erről szó nem lehet – megmondtam már, értsd meg ők a barátaink, fontosak vagyunk egymás számára, nem akarok kellemetlenséget okozni nekik – miattad!

Miattam? Hogy-hogy miattam? De hát, mit tettem én?

Márti néni mélyen édesanyja szemébe nézett – tényleg nem tu-dod? Segítek emlékezni, ha akarod!

Ekkor valami olyasmi történt, ami még soha, Vilma néni zokogva borult lánya vállára,. és jó ideig meg sem bírt szólalni. Amikor elapadtak a könnyei, csendesen csak így szólt – megváltoztatni semmit nem tudok, de tehetek-e érted valamit?

Valamit tehetnél, de ha jól tudom, Te nem szereted a mókusokat.

Tévedtem ebben is, nagyon aranyos kis állatok, belátom már.

Komolyan mondja, Vilma néni? – ugrált ki boldogan Pimpi Kriszta szobájából.

Komolyan mókuskám! Megbántam én mindent, bár lehetne egy ilyen szőrmók mellettem is, nem lennék annyira egyedül.

Ami azt illeti – szólt lánya elgondolkodva – lenne egy mókuska, akinek kellene egy jó gazdi

Márti néni, csak nem…? – nézett rá Pimpi kíváncsian.

De bizony ám! Megbeszéljük a tanító nénivel, hogy ne évvégén kerüljön új otthonába a pici, hanem már most.

Akkor nekem is lesz egy mókusom! – kiáltott fel boldogan Vilma néni.

Így történt, hogy a reggeli megbeszélés után, a pici délután már Kovácsékhoz érkezett haza. Márti néni először Etelkának szólt, majd Alízt hívta fel, ha nekik is jó, estefelé meg kellene beszélni valamit. Mikor mindenki ott ült a nagyszobában, a mókusokat is beleértve persze, Márti néni titokzatos mosollyal ennyit mondott – Hozok egy kis meglepetést, majd óvatosan karjába vette a picit és Kriszta szobájából átvitte a nagyszobába. Nagy volt az öröm, csak Pimpi nézett azzal a „nagyon mókustalan voltam”-tekintettel. Márti néni megértette és őt is a karjába vette.

Semmi baj sincs, csak a mókusok nem irigyek egymásra, ugye?

Nem Márti néni, ne haragudjon..

Nem haragszom már, de tanulj ebből a leckéből! – mosolygott a mókuskára – most pedig az összes kedves kópé, Te jó Ég, már mind a hét, átvonul Kriszta szobájába, ha jól sejtem van ott valami csemege is.

Mikor elvonult a csipet csapat, elmesélte, hogyan került hozzájuk a picike, és hogy édesanyja lesz a gazdája. Ennek főleg örültek a barátok, titokban reménykedtek, hogy Márti néni ki tud békülni édesanyjával. Ezek után sor került a megbeszélésre, mindenkinek jó volt az időpont. 

Akkor most felhívom Csillát – mondta Márti néni.

Csilla nagyon örült a hívásnak – már azt hittem nélkületek töltjük a húsvéti ünnepeket – mondta kedves-szemrehányóan.

Csak nem gondoltad, hogy ez a jó szokásunk elmarad, különben is, régen láttam a keresztlányomat!

Ha jöttök, hallhatod is – nevetett Csilla. Akkor jövő héten várunk benneteket!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!