Pimpi mókus története 69. fejezet

Mamamaci40•  2021. november 8. 00:13  •  olvasva: 67

Az esküvő


Teltek a napok gyorsan, sajnos Csilláék nem vehettek részt az örömünnepen, de

Márti néni megígérte készítenek fényképeket és felvételt is. A nagy nap előtti

este Márti néni, Etelka és Alíz meghitten beszélgettek a kis szobában, a nagyban

a „fiúk”  lelkiztek, és megbeszélték hogy néhány óra múlva elmennek egy baráti

vacsorára Krisztával , Ildivel és Zolival akik  előtte elmehettek moziba.

Nagyon örülök Nektek – sóhajtott Márti néni – tudod Etelkám…

Igen, tudom –mondta Etelka – én is örülök, hogy sikerült egymást

megtalálnotok.

Szeretnék valamit bejelenteni – mosolygott sejtelmesen Alíz  

Na? – újabb keresztelőre megyünk majd?

Neeeem….de ünneplés az lesz…

Hát akkor miről van szó…ne csigázz…szabad ezt?

Szabad…nekem egy menyasszonynak….persze!

Mártikám, ha itt átkopogok a falon azt a fiúk hallják?

Igen persze, de miért?

Ne kíváncsiskodj, mert….

Ki ne mondd…így is Kriszta nagyon öregszik már…()

Alíz felállt a falhoz lépett és kettőt kopogott, abban a pillanatban megérkezett

a válasz is. Bár a nagyszobában sem értették a dolgot.

-Na de most már aztán tényleg mondd meg…

- Háát…mint a gyerekek, na jó…pedig várni akartunk a vacsoráig…

de így meghittebb.

Alíz ha most nyomban nem mondod meg…öri hari esküvő ide vagy oda.

Jaj, de félek…na jó ezt meghagyom, majd ha már mi is itt lakunk

és akkor majd félünk együtt()

Mi-cso-da?

Emlékeztek amikor egy hétre haza kellett jönnünk akkor derült ki, hogy

Annáékkal sikerül a lakáscsere.

Mindkét szobában nagy volt a kiabálás, kicsapódott a két ajtó…és abban a pillanatban

érkeztek meg a gyerekek, akik értetlenül álltak a dolgok előtt.

Kriszta – szólt Alíz néni, ha már itthon lesznek a mókusok valamelyik délután

áthozhatnátok őket Zolival…

Át…de hát, Ti nem itt fogtok lakni…vagy nézett körbe a derűs arcokon…mégis?

Bizony – kiabáltak a felnőttek.

De jóóó, akkor Ildi is velünk fog egy osztályba járni…

Igen…majd járhatunk egyszerre szülőire, vagy csak egyikünk megy, de hárman

kaptok dorgálást mondta Márti néni.

Ideje volt már indulniuk, hiszen az este lassan éjszakába fordult, és a nagy nap ijesztően

közel volt már.

Aztán másnap elhangzott az a bizonyos boldogító igen, minden úgy alakult ahogy az kellett,

ezzel elkezdődött Alíz, Ildi és Csaba új közös élete.

Hajnalban Csilla telefonált…mindenki legnagyobb meglepetésére.

Nagyon szépek voltatok Alízkám…örülünk Nektek..,

Köszönjük…hát de hogyan, miként…

a vendégek között van egy közös ismerős, aki küldött át néhány képet.

Milyen jó hogy ilyen kicsi a világ…

Na várjatok csak…van itt még valami Nektek…hangosítsd ki a telefont…

Megvan!

Sok boldogságot! - harsogott az összes mókus hangja a távolból…

Percekig senki sem tudott megszólalni…

Valami baj van? – csattant Csilla vidám hangja

Gondoltuk csak beavatjuk kis barátainkat a titokba, és ezt találtuk ki

meglepetésnek…délután vettük fel.

A hajnal reggelbe fordult, új nap és új élet kezdődött!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!