Pimpi mókus története 66. fejezet

 A harmadik születésnap

Mivel a ruhaügyi bonyodalom szerdán történt, már csak a csütörtök  és a péntek maradt

a szervezésre. Kriszta és a mókusok mostanában nem ettek annyi fagyit mint akkoriban.

Kriszta, nem tudod miért kell mindig eljönnünk otthonról? – kérdezte Pimpi.

Nem én, nekem sem mondanak soha el semmi t – játszotta Kriszta a sértődöttet.

Pedig azt hittem…hát jó, a fagyit azért szeretem…

Pénteken este Márti néni megkérte a kislányt, hogy szombaton még egyszer vigye el őket, de reggeli után.

Úgy ahogy tavaly is, vigye magával a telefonját, hogy tudja mikor kell hazaérniük.

Pimpi megrökönyödve hallgatta, hogy most már reggeli után is jár fagyi…meg fogok fázni,

és a doktor nénit meg nem szeretem…kezdett majdnem pityeregni. 

Gyere már…a végén még ebédre sem érünk haza – nógatta őket Kriszta, és elhatározta

magában, meglepetés ide, meglepetés oda, ő jövőre már nem vállalja ezt a kényes

feladatot.

Végül aztán csak elindultak…Márti néni pedig Etelkával elkezdett szorgoskodni , Alíz is elhozta

a ruhákat, aztán megbeszélték, ők lassan indulnak Sopronba, utána Etelkáék is, és majd a végén

Márti néniék is. Csilla telefonált, lassan gyülekeznek a mókusok, készül a sok-sok finomság

az ünnepeltnek.

Béla bácsi is előbb ért haza a váratlan szombati munkából, minden készen állt, Kriszta kapta

az üzenetet – Jöhettek!

Hazaértek, a nagyszobában gyönyörűen megterítve, pedig az csak ünnepkor szokott. Pimpi

kérdezte is, mi okból van ez.

Asztalossy Pimpacs, lassan megismerhetnéd a naptárt, igaz hogy csak hétfőn lesz…

tényleg…a születésnapom – kiabált a mókus boldogan, a harmadik.

Az ám szép mókuslány, hogy öregszel, már fakul a füled hegye is….incselkedett

Kriszta.

Jó-jó – de ebédeljünk mert még várnak az ajándékok -  invitált asztalhoz mindenkit Márti néni.

Pumpi nem értette az egészet…nekem miért nincs ilyenem? Dehogy nincs, majd anyukádat

megkérdezed s legközelebb tartjuk a Tiédet is…legközelebb…legközelebb…és most?

Pimpi mit szoktunk mondani arra aki kiváncsiskodik? Hamar megöregszik – mondta a mókuska

boldogan – persze Neked könnyű – görbült Pumpi szája.

Aztán miután megebédeltek, és elfogyott  a torta is, előkerültek a csomagok.

Pimpi ez a sok ruha a Tiéd, itthoni és formaruha az iskolába, Pumpi ez a Tiéd.

Most gyertek, van még egy meglepetés – azzal kivonultak a kamrába.

Nézzétek a legfelső polc be lesz rendezve Nektek mókuslaknak, abból készül

a házikó amiből csak akarjátok.

Igazán…Márti néni, nagyon köszönöm…bújt Pimpi a karjaiba, ahogy régen,

ne csak nekem, Béla bácsinak és Krisztának is. 

Pimpi még valamin erősen gondolkodott….hol vannak a többiek….?

Hát ha minden igaz talán már Sopronban, és már csak ránk várnak, úgyhogy

indulás Te hároméves…nevettek mindannyian