Pimpi mókus története 63. fejezet

Megint titkok

Szép lassan eljött a július vége. Egy vasárnap reggel Márti néni békésen

kávézott a konyhában, szerette ezt az idő, ami csak az övé szokott lenni…

szokott volna…ha Kriszta nem ront be a konyhába, mint valami harcos

amazon…és nem kezd el  kiabálni…

Hé, hé Te lány…csendesebben…még korán van, Te is alhatnál, és igazán

megtanulhattad volna, hogy ez az anya-idő, ilyenkor nincs családszolgálat,

vagy rosszul emlékszem?

Tudom anya…csak valami eszembe jutott!

Na de kislányom…mosolygott kajánul Márti néni.

Anya, igazán olyan vagy….kezdett Kriszta nyafogni…

Jól van na…miről van szó…nem miről, kiről…Pimpiről, lassan itt a

születésnapja….tényleg...milyen okos vagy…na ezért jár egy nagy-nagy

anyai puszi, deaztán indíts vissza aludni!

Igenis – mondta Kriszta, s már el is tünt.

Márti néni elgondolkodott….igaza van…ez július utolsó hete…és utána nyolcadika

az hétfő…nem jó…hetedike vasárnap…de akkor sietni kell haza…szombat hatodika.

Lássuk csak, először is Bélával beszélek, megtervezzük az utazást, aztán jön a könnyebb

fele, a lányokkal kitalálunk valamit. De Bélával még most kellene beszélni, hűha…

megvan…de már jön is kifelé…nagyon jó!

Jó reggelt drágám! – köszönt Béla kedvesen,  és töltött magának a kávéból.

Leült Márti mellé, és várakozóan nézett rá, a csendből s a tekintetből tudta, valami

foglalkoztatja nejét. Miről van szó? Van egy kis időd? Mire? El kellene menni

bevásárolni…most, vasárnap délelőtt…de hát tudod! Tu-dom…nem nagy bevásárlás,

és mire a meccs kezdődik haza is érünk, de itthon nem tudok beszélni…

Hát jó, de ha lemaradok a legelejéről….nem fogsz, ígérem.

Mikor akarsz menni – sóhajtott Béla 

Mindjárt reggeli után.

Akkor jó – megint egy sóhaj…ha ez a Márti a fejébe vesz valamit…de hát

ezért is szeretem annyira…mosolygott.

Na, nyert  ügyem van, gondolta Márti…a nehezén túl vagyok.

Reggeli után aztán valóban elindultak a Plázába. Mit akarsz még venni megint,

hiszen tegnapelőtt bevásároltunk?

Esetleg Neked egy sportújságot szívem, de a mondandóm a lényeg.

Bökd már ki, nem vagyok én gondolatolvasó….dörmögte Béla.

Szerencsére – gondolta Márti, és mondott egy rövid imát magában.

Szóval…Pimpinek jövő hét utáni hétfőn lesz a születésnapja és

gondoltam Neked szólok először, hogy keresztülvihető-e akkor most

mi mennénk le Sopronba.

Lassan már oda fogunk költözni – morogta Béla, bár nem bánta mert

Péterrel jó barátságba kerültek az évek során.

Mondtál valamit szívecském…évődött Márti néni.

ÁÁÁÁÁ, dehogy csak hangosan gondolkodtam…

tudom, ismerlek…gondold végig addig megveszem az újságodat.

Mire a felesége visszatért, Béla elrendezte gondolatait, és arra jutott miért is ne,

jusson még augusztusra is valami jó dolog, aztán már úgyis ritkább lesz, és

persze egy születésnap más is, mint egy esküvő.

Na jó – egyezett bele, beszéljétek meg a részleteket, részemről rendben.

Márti szíve örömtáncot járt, a többi gyerekjáték lesz.