Pimpi mókus története 58. fejezet

Mamamaci40•  2021. október 10. 16:28  •  olvasva: 64

      Egy hét mókusok nélkül

  

A meleg fogadtatás után, bár Pimpi megvolt lepődve, hogy az ő családját nem láthatta,

ám megértette, hogy a babának sokat kell aludni, és nagy hangzavarban nem tud, a két

mókus felkereste családjait. S bár egész héten nem nagyon találkoznak, de Márti néni

megígérte, amikor lehet kisétálnak Mókusfalvára.

Másnap a rendhagyó ünnepi ebéden, Csilláék hivatalosan is felkérték Márti nénit és Bélát

a keresztszülőségre, ők persze szívesen el is fogadták ezt. – De most aztán megyek, és megdajkálom a

keresztlányomat, mondta Márti néni.  Jaj, most jutott eszembe, annyira nézegettük, amikor itt voltunk, meg sem kérdeztük mi a neve,  mi lenne?  Tóth Csilla Márta. De ha sokáig dajkálod,

ide foglak költöztetni, mert én nem tudom örökké dajkálni,  mindent a szemnek, semmit a kéznek!

Ó, bár lett volna valaki, aki tanácsot ad nekem annak idején, Krisztinával nagyon nehéz volt,

de ennyi év után talán mindegy is…nézett nagy-nagyszeretettel lányára, aki persze ott lábatlankodott körülöttük.

Kriszta, ha kigyönyörködted magad, Petivel és Zolival kimehetnél Mókusfalvára.

Muszááááj? – kérdezte a lány nyűgösen.

Muszáj, bizony, úgysem láttátok Pumpi családját sem, aztán majd mi is megyünk megnézni.

Márti néni és Csilla is kivonult a gyerekszobából, igaz ami igaz, Etelka kicsit meg is volt sértődve,

hogy őt nem hívták, de nem mutatta. Viszont Csilla sosem volt udvariatlan, őt is behívta babanézőbe.

A csöppség közben csendesen elaludt, ők pedig a nappaliba vonultak, egy kis traccspartira, míg Béla, András és Péter szokás szerint a nagyszobában váltotta meg a világot.

Márti néni szólalt meg először, úgy gondoltuk, nem hozunk külön ajándékot, Te mondd meg inkább,

mire lenne szüksége a picinek, aztán a keresztelő ajándék meglepetés lesz.

Csilla már szabadkozott volna, de Etelka szigorúan nézett rá, kedves anyuka, legyen szíves valamit nyilatkozni, mert különben tényleg megsértődök!

Jól van, jól van, nehogy vita legyen…lássuk csak, mondta mosolyogva, apróságok kellenek, ha gondoljátok, holnap elmehetünk bevásárolni.

Másnap ez meg is történt, aztán délután kisétáltak Mókusfalvára ők is, Pumpi boldogan dicsekedett,

kistestvére lesz neki is. Na ennek örömére holnap kirándulunk egy nagyot- mondta Márti néni.

Akkor a szomszédból kölcsönkérjük a furgont, abba kényelmesen elférünk valamennyien.

Rendben lesz, csinálunk egy csomó szendvicset, veszünk sok-sok mókuspociba való élelmet

is aztán indulás.

Senkinek sem volt ellenvetése, egyedül szokás szerint Béla morgott! Ejnye-ejnye, Neked soha semmi

nem tetszik, bármennyire is imádom őket, a templomba nem jöhetnek be a mókusok. Csütörtökön 

pénteken a mókusok kirándulnak együtt, mi pedig készülődünk.

Szombat a pihenésé, aztán vasárnap keresztvíz alá tartjuk ezt a szépséges kislányt.

Igazad van – sóhajtott Béla – mint mindig, de hát ezért is szeretlek.

Így van jól – mondták a többiek, akiknek persze tetszett így a heti program.   

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!