Pimpi mókus története 2.

1. fejezet

A látogató

Elkezdődött az új tanév. Mindenki nagy örömére

Pimpi is szívesen indult reggelenként. Néhány

nap múlva azonban a szokottnál is izgatottan van

fogadta Márti nénit.

- Itt volt egy bácsi, jött megnézni minket! - visította

már köszönés helyett.

Márti néni szigorúan nézett rá.

- Asztalossy Pimpacs, mondd meg szépen, ma

mindenképpen utazni akarsz dobozban Sopronba?

Tudod, így nem viselkedik egy jól nevelt mókus.

- Tudom-tudom! - sunyta le a fejét a kópé - és elnézést

kérek, de nagyon izgatott vagyok.

- Mi történt? Meséld el szépen, nyugodtan!

- Bejött hozzánk egy bácsi, Miklósnak hívják, és

azt mondta, mindenkit meg akar ismerni, mert

valaki vele megy egy állatkertbe.

-: Veled is beszélgetett, Pimpikém?

- Nem, mert már nem volt rá ideje, de holnap

is jön hozzánk.

Másnap aztán Pimpire is sor került, ám a kis

beszélgetésből mesélés lett, mert a mókusnak

be sem állt a szája. Miklós bácsi élvezettel

hallgatta 

Eljött a délután, megérkezett Márti néni is, 

közben találkozott az igazgatónővel, így 

közeledve a terem felé már együtt hallgatták

Pimpit.

- Márti néni, Te már itt vagy?

-;Bizony mókuska, elszaladt az idő, amíg

meséltél nekem! - mosolygott Miklós bácsi -

és azt hiszem, döntöttem - nézett az igazgatónőre.

A kisasszonyt fogom magammal vinni Nyíregyházára, az

állatkertbe.

A felnőttek bólintottak, csak Pimpi értetlenkedett.

- Hírből már hallottam rólad, és most meg is találtalak, pont

egy ilyen takaros mókuska kell nekünk.

Hirtelen csend lett. A mókuska befészkelte magát Márti néni karjába, és azzal az aranyos mókuspillantással nézett rá.

- El szeretnék menni, ha szabad!

Márti néni bólintott. Miklós bácsi örült nagyon.

Megbeszélték, egy hónap múlva jön a mókuskáért és 

elviszi magával.