Pimpi mókus története 16. fejezet

Mamamaci40•  2020. december 17. 21:13  •  olvasva: 88

Új ismerősök

Csodálatos nap köszöntött rájuk. Pimpi teljesen otthon érezhette magát, hiszen Zsuzsa néni a
kedvéért megkereste azt a régi babházat, s beállították a szobájuk sarkába. Hangulatos
délelőttöt töltöttek el együtt, s bár Pimpi eleinte idegenkedett a bernáthegyitől, de aztán
jókedvűen ugrált körülötte a fűben, persze tisztes távolságban. A két gyerek bevásárlókörútra
ment reggeli után, a felnőttek kicsit elbeszélgettek a teraszon, a munka, s az élet gondjai után
szó esett a gyermekekről .
Persze, felvetődött az is, Kriszta miért van egyedül, de Béla kifakadása, miszerint, kár, hogy
nem
fiú lett, s ebből a fajtából elég egy is, Márti néni rosszalló megjegyzése, kicsit rontott a
kedélyes hangulaton, a házigazdák ismerték Kovácsékat, az sem volt újdonság, milyen
hangulatember a ház ura, de ez a viselkedés felháborította őket kicsit. Béla sértődötten
elvonult meccset nézni, és hívta Lacit is.
Ám ő, a további vitát kerülve, inkább úgy döntött, levágja a füvet, de előbb még megnézte,
hogyan ismerkedik a kutya és a mókus.
Merthogy Pimpi egyre közelebb merészkedett, s félő volt, hogy Cézár esetleg elkapja. Éppen
időben érkezett, mert a kutya erőteljes morgással figyelmeztette a mókust a
határviszonyokról, aki eléggé megijedt, ám kiváncsisága hajtotta volna tovább, ha Laci nem
veszi fel farkánál fogva, és sietős lépésekkel el nem távolítja az egyre izgatottabb kutya elől.
Pimpinek nem tetszett a dolog, dühösen fújt, s persze izgett-mozgott. Laci egészen felvitte a
teraszra, leült az egyik székre, és beszélni kezdett.
- Pimpike, mindenáron bunda nélkül akarsz menni a szüleidhez?
- A mókus értetlenkedve, tágra nyílt szemmel nézett rá – Bunda nélkül?
S bár Laci tudta, hogy a mókus tud beszélni, nagyon meglepődött – bizony ám, Cézár kifordít
belőle, ha közelebb merészkedsz. Jobban teszed, ha besettenkedsz a konyhába, meglesni mi
készül ebédre, igen finom illata van.
Így is lett, Pimpi beugrált, letelepedett az egyik székre, s el is szundított volna, ha nem
érkeznek meg nevetgélve Krisztáék..
- Hol jártatok ennyi ideig? - kérdezte Márta. Kriszta nem arról volt szó, hogy minálunk a Teca
néni boltjába menjetek be!
Kiderült közben lent jártak a parton is, szeretnék ha a délutánt fürdéssel lehetne tölteni, de
úgy viszik Cézárt és Pimpit is. Így is lett, ebéd után becsomagoltak és elindultak. A parton
már alig volt hely, kerestek egy olyan részt, ahol kevesebben voltak, és letelepedtek.
Mindenki fürdőruhára, úszónadrágra vetkőzött.
- Mi van rajtatok? – kiváncsikodott a mókus.
- Fürdőruha, vagy úszónadrág, így lehet vízbe menni! – volt a válasz.

- Elhoztátok az enyémet is? – tudakolta.
- Igen persze – mondta Márti néni – de Te be akarsz menni oda a vízbe?
- Oda nem!
- Hát akkor, mi legyen kedves Pimpike?
- Hoztam Neked egy kis plédet, ideteszem a fa alá, és innen nézelődhetsz. Hoztam Neked egy
kis mogyorókrémet is - szólt Zsuzsa.
Pimpi kiváncsian nézte, mi az a dobozban, hiszen ő ilyet még nem evett. Megkóstolta és
nagyon ízlett neki. közben hogy, hogynem Cézár elszabadult, és futott egyenesen a vízbe.
- Mit csinál? - kérdezte a mókus.
- Megy fürdeni, a kutyák szeretik a vizet!
- Én is, én is, én is!
- Bevigyünk? Lehet?
- Lehet! Kriszta, Lacika vigyétek magatokkal Pimpit, de vigyázzatok, hogy csak a lábacskája
legyen vizes.
Kriszta ráadta Pimpire a bikinit, és ahogy a lábát érte a víz, egy hirtelen mozdulattal bele is
esett. Persze, a két gyerek azonnal kimentette. Prüszkölve, fújtatva, méltatlankodva nézett
körül és elkezdett visítani.
- Most mi legyen? - nézett a két gyerek egymásra.
- Lacika! - kiabál Zsuzsa a partról - gyere és vidd be a vízbe a sárga gumimatracot, tegyétek rá
Pimpit. Úgyis lett!
A mókuska kényelmesen elhelyezkedett, hamar megszáradt a bundája, és igazán jól érezte
magát, amikor Cézár odaért a matrachoz, és puszta barátságból végignyalta.
- Brrrr....brrrrr....menj innen! - kiabált mérgesen - vigyetek ki – bár mentem volna mégis
Anyáékhoz.
- Ne dühöngj már, kiviszünk a partra, ott pihenhetsz, napozhatsz, és ha van kedved
visszajöhetsz!
- Ebbe a vizesbe? Dehogy jövök! Inkább megkérem Cézárt vigyen el sétálni!
Hazamentek, már késő délután járt az idő. A felnőttek beszélgettek, a két gyerek játszott, és
Pimpike igencsak unatkozott.
- Akarsz sétálni? - kérdezte Cézár - én megyek a szomszédba, Cilikéhez.
- Megyek veled! - sóhajtott a mókus, de hogy tudok felmászni a hátadra?
- Ugorj a lábamra, mássz fel, és a nyakörvembe tudsz kapaszkodni!
Kriszta kiengedte őket a kapun, Cilikénél nem volt kerítés hamar oda is értek. A kutyalány
valami szokatlant érzett, mert először csak morgott, aztán elkezdett ugatni.
- Ne félj! - mondta Cézár - nézd itt a hátamon.
- Mi ez, nem is láttam, még ilyen állatot!
- Mókus vagyok! Pimpike kihúzta magát és megpróbált óvatosan lemászni, de leesett.
Cilike kiváncsiságtól hajtva odament hozzá és a lábával kicsit meglökdöste, egyszer csak a
mókus elkezdett gurulni. Mikor Cézár ezt meglátta, bár nem rosszindulatból, de lábával

visszalökte az ijedt mókust Cilikének. Na ez volt ám nekik a móka, de egy alkalmas
pillanatban Pimpi megszökött. A kutyák keresték, de nem találták. Így sötétedéskor Cézár
bánatosan indult haza.
- Pimpi hol van? Elhagytad? - faggatták a többiek.
- Igen - hajtotta le a fejét bánatosan....labdáztunk vele.
- Miiiii?
- Gurítottuk szegényt Cilikével.
- Felháborító! Cézár, szégyelld Magad, most segítesz Pimpit megkeresni, de aztán egy hétig
nem jöhetsz ki a ketrecedből!
- Jóóóó! - sunnyogott bűnbánóan a kutyus.
Elindultak hát valamennyien, szólongatták Pimpit, de hasztalan. Egyszercsak, már majdnem
hazaértek, mintha érezte volna, Kriszta felnézett a fára, az egyik alsó ágon üldögélt Pimpi,
még mindig remegve.
- Megvan! - kiáltott Kriszta.
- De jóóóóóó, és hol?
- Itt a fán! - óvatosan felnyúlt érte.
- Pimpi, gyere le!
- Nem, nem megyek, félek!
- Mitől félsz?
- Hogy megint labdáznak velem!
- És ha megígérem, hogy nem bántanak?
- Akkor se, itt fogok aludni!
- De elszoktál tőle, le fogsz esni!
- Nem baj!
- De elkap egy macska, és....
- Jujjjujjjujjj, akkor inkább tényleg hazamegyek!
- Na gyere, kis butám, gyere ide!
- Nem, majd a fákon hazaugrálok!
Felesleges volt minden győzködés, Pimpi hazaugrált, és egyenesen bevonult a babaházba.
Sokszor mentek fürödni, de Pimpi mindig a parton maradt valakivel, Cézárt pedig messzire
elkerült.
A második hét végén Csilla telefonált Mártának, mondta, hogy szülei már nagyon várják
Pimpit.
A soproni két hét is hamar elrepült a mókus majdnem az egész időt szüleivel töltötte, végül
mindannyian kipihenten élményekkel telve érkeztek meg a nyaralásból. Bár Pimpi kicsit
idegenkedett attól az iskolától, amit annyiszor emlegettek, és Mókusmama is örült neki.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mamamaci402020. december 18. 11:01

@kevelin: köszönöm szépen

kevelin2020. december 18. 05:40

Èdi

Mamamaci402020. december 17. 22:59

@M.Elisa: örülök neki, köszönöm szépen!

M.Elisa2020. december 17. 22:24

Ez nagyon cuki volt :)