Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Pimpi mókus története 14. fejezet
Mamamaci40 2020. december 13. 19:51 olvasva: 107
A bizonyítványosztás
Másnap reggel korán csörgött a vekker Kriszta ágya mellett, a kislány fejére húzta a takarót,
hogy ne hallja a zene-bonát, de néhány pillanat múlva a csörgés abbamaradt, és édesanyja
lerántotta róla a takarót.
Sietnünk kell már kislányom, tudod! – szólt kedvesen, igyekezz!
Jó reggelt Anya, megyek már! – válaszolt Kriszta álmosan-kedvesen.
Ebben a pillanatban kivágódott a babaház ablaka, és Pimpi dugta ki a fejét rajta.
- Én is megyek? és hová? csak nem…
- Nem, Téged Csilla néni visz ma magával a szüleidhez, két hét nyaralás után megyünk mi is.
Már kezdődött volna a szokásos műsor, de Márti néni még időben közbelépett, megérdeklődte,
a mókusok tudnak-e úszni, Döbbent csend volt a válasz.
Az utolsó pillanatban értek az iskolába. Elkezdődött az évzáró ünnepély, egyszer csak kriszta válláról leesett a kistáska, és nagyot csattant a betonon.Kinyílt - s Pimpi rohant ki belőle, egy alkalmas földdarabot keresve...ettől a pillanattól kezdve hiába volt minden fegyelmezés, Kriszta és osztálytársai Pimpit keresték, a többiek pedig izgatottan figyelték őket. Aztán, egyszer csak, mint valami barna villám, a mókus visszasuttyant a táskába! Kriszta észrevette, és a vállára rakta újra.
Mikor a termekbe vonultak, Andi néni szelíden megpirongatta krisztinát, és figyelmeztette, a jövő tanévben eszébe se jusson Pimpit bevinni. A bizonyítvány megint jó volt, és a tanító néni megjegyezte, az új lakó megjelenése jót tett krisztának, mosolygósabb, vidámabb lett. Megint kinyílt a kistáska, de most már Pimpi nyugodtan kibújhatott, és megehette a mogyorót amit Márti néni adott neki.
Kicsit játszottak vele a gyerekek, aztán elköszöntek egymástól.
- A szeptemberi viszontlátásra! - mondta Andi néni.
Hazaértek, és elkezdődött a csomagolás. Pimpi izgatottan ugrált fel és alá, míg Márti néni meg nem unta. Megkérte Krisztát, menjenek el vásárolni Teca nénihez.
Bevásároltak, útban hazafelé Pimpi nagyon szótlan volt.
- Mi a baj?
- Én nem akarok hazamenni! Baj?
- Nem tudom, megbeszéljük anyával, de szerintem Te is jöhetsz velünk!
Csilla még nem érkezett meg, Krisztáék így nyugodtan meg tudták beszélni a dolgot.
- Csak azt nem tudom, mit csinálsz Te kópé, amíg mi fürdünk! De tudod mit, majd valaki mindig vigyáz Rád!
- Nagyon köszönöm Márti néni! - mondta Pimpi - rossz lett volna Önök nélkül, még akkor is ha otthon lennék.
- Nekünk is hiányoznál, az biztos! De akkor felhívom Csillát, hogy ha, még nincs a közelünkben, nyugodtan induljon haza.
Ahogy az lenni szokott, Csillának még hosszú ideig kellett várnia, és idegeskedett, mikor tud Pimpivel indulni.
Ám megnyugodott, amikor Márta hívta, és megbeszélték, hogy 2 hét múlva találkoznak Sopronban.