prózák

István bácsi belenézett a falon függő tükörbe és nem mondta ki, de arra gondolt, korához képest milyen jól néz ki, még egész jóképű. Miki fiam egész takaros kis feleséged van gondolta. Minden ragyogóan tiszta, öröm ilyen lakásban

 lenni.

Mikit saját fiaként szerette.Nemcsak szomszédja, .nagybátyja is volt egyben. Pici korában sokat vigyázott rá, míg édesanyja elment otthonról, olyankor, ő Miki,és a labda elválaszthatatan trióba álltak össze. Késöbb mikor kis húga meghalt,nem volt kérdés ki lesz Miki gyámja. 

Elég sok megpróbáltatás, hányattatás,és ezekkel járó kaland volt életében, míg eljutott karrierje csúcsára.Megérte, jó állása,és fizetése lett, sőt mivel ideje engedte, néhány hobbyt is megengedett magának.Harcmüvészetekkel, és versirással is foglalkozott.Olyan jól elvolt így magában, a randevúk nem is érdekelték. Pedig sok nő szemében látta égnek a vágytól, mennyire szeretnék őt megkaparintani.De István bá okos ember volt, nem adta fel függetlenségét.

Mint a gyerekek olyan jó kedvvel  nevetgéltek élcelődve játszadóztak.Játékukat Miki telefon  dallam csengője szakította félbe.István bácsi Miki gyámja volt a vonalban._ Miki fiam_az ügyészség is mint minden , beláthatatan időre bezár. Ma meglátogatlak benneteket, mert időm mint  tengerek víze oly bőséges..Oké_ várunk szeretettel_ mondta Miki. Hamar meg is érkezett István bá.Örömmel fogadták.Tudjátok-panaszkodott István bá_a bíróság sem kivétel, mint minden a városban , ez is bezár,pedig rengeteg tárgyalás lenne napirenden.Tegnap volt az utolsó munkanapunk, hát most kényszerpihenőn vagyunk.

István bá ebédeljen nálunk_ invitálta Reni_kapros,sajtos, joghurtos tésztát készítettem._jól van köszönöm drágáim-és mondjátok csak ,hogy vagytok?

Jól_ mondta Miki, már amennyire egy háborúban jól lehet lenni. Kissé ijesztő felfegyverzett katonákat látni az Oktogon.Még az a szerencse,hogy nem löttek.

Jól van fordítsuk komolyra a szót-húzta össze szemöldökét Miki. Ha eddig nem tudtad, most tudd meg Reni háborúba vagyunk, vírus háborúban. Nem tudom kicsim mond meg te, mi lenne jobb, ha alabárdósként, vagy vírushordozóként vészelném át? Nem jó ez egyik sem, ki a franc kívánkozik háborúba? Inkább beszéljük meg mi lesz ma az ebéd? Na szegénykém mi lesz veled, hisz nincs itthon csak sárgarépa. Reni ha lement vásárolni mindig sárgarépát vásárolt. Több okból is.Szerette és egészségesnek találta. És nem utolsó sorban az még megfizethető volt.Na de azt mégsem adhat egy katonának, így hát megkérte katonáját menjen le vásárolni. Hoppá ez is reménytelen, hisz délelőtt csak a 65 év felettiek vásárolhatnak. Ennek a mai ebédnek lőttek,. persze hisz háború van.
Gyere szívem _ mondta játszunk és elővette dominóját.
Oké _mondta Miki, rámosolyogva a vörös démonra naná hogy játszunk .Letelepedtek a szőnyegre. Nagy meg tiszteltetés,hogy végre nem csak tapoósnak_ dadógta a szőnyeg, de valamiért ezt egyikük se hallotta.

Durva volt a viccem gondolta Miki, mikor ránézett Renikére. látta , hogy Renike könnyezik. Nagyon félti őt. Mit tegyek, hogy megnevetessem töprengett, talán egy jól sikerült bukfenc és Renike újból mosolyog.De nem igy lett, sőt még a vadonatúj ágyneműt is besározta, . Sürű bocsánat kérések után, helyre állt a béke. Már csak az fájt Renikének, hogy nem tudja ki is az a Niki. Megkérdezte - mond Miki ki az a Niki? Ezen Miki húzta fel az orrát. Miért nem hiszi Reni, hogy életében csak ő az egyedüli, és legfontosabb.

Renike nagy nehezen  kinyitotta   összeragadt szemét, és kifelé nézett  az ablakon. A háztetők felett sejtelmes fény, világította be  az opál szinű égboltot.  Gyenge szellő borzolta az ablaka alatti selyem akácfa  ágait , úgy látszódott mintha  kis zöld levelecskéi   jó reggelt  köszönnének,. De szép  reggelünk van gondolta Reni  és  buzgón neki látott reggelit készíteni. Egy kis  fehérje tojás formájában,kis szénhidrát pirítós formájában és még egy kis nyalánkság mascapone formájában került a reggelíző tálcára.  Jó reggelt szívem- mondta Mikinek, de Miki nem reagált. Mi történt,,? Ijjedt meg Renike.

Názd a hőmérőt, negyven fokos lázam van- nyögött Miki. -Hivom a mentőt, bíztos koronád van,- ment síetve  Reni a telefonjáért.  Nem akarok menni sehová, nem akarlak elhagyni Renikém nagyon szeretlek. De muszáj meg fognak gyógyítani-erösködött Reni

Meggyógyítom én saját magam-mondta Miki, és kuncogva lerázta a feldörzsölt hőmérőt.