Szabadvers

Mint plagizáló úgy félek, hogy
lebukok kölönctelenségemmel.
Végül is vagyok ahogyan a
nevelőim, hitetlenségekkel

hazudozva, hogy hogyan lettem
ilyen... Istenem ha tudnám milyen
lényem!!! Boldogtalanság; az a
fájdalmam, hogy már a jobb is sziven

szúrt. Ez vagyok én! Magyarázat:
induljon az elfogadáshad
a tökéletlenséget is ölő

fegyverével és nem a régi
rabigáját újítsa henam
kürtöljék kürtjeik, hogy, hogy JÖVŐ...!!!