Karácsonyi szonett

Társaim! Tanultunk szeretetet,
ünnepeltük is, hirdetik is
a tetteink... és? És mehet-e egy
újabb missziós útra mi kis

lelkünk, mi kis testünk a nagyvilág
nagyságába, hogy munkáját még
túl is teljesítse? Egy vad irányt
mondok; a SZERETET mását ég-

sértést elkövetve cselekedjünk,
majd a mindentudással, majd kezdünk
valamit, meg-nem-elégedés

bátorítsa a félelmet...és
mindenki tudja, hogy mi lesz, mert a
felebarátunk lesz az vagy nyert a...?!