Megnyugtat

Megnyugtatnak a seregélyek,

a verebek pere a bokorban,

repülőmoraj a felhők mögött,

lágy szél a hajamban, csokorban.

Meg a gyepben tévelygő hangya,

a déli fű egykedvű ingása,

gyíkláb topogása ódon falon

tyúkok fojtott, kotyogó hangja.

Megnyugtat, ha a földön fekszem,

orromba omlik sok száz év pora,

hisz fű leszek majd és levél is

és megértem végre mit beszél

odalenn a gyökerek sora.