Pitypangkaszat blogja

Vers
Pitypangkaszat•  2024. március 30. 07:43

Mint az a kard

Mint az a kard, 

lóg még fejem

fölött

a tenni kék,

szél fújja csak,

karcol éle,

döföd,

semmi kész,

pókhálón idő

ráng és forog,

pörög,

kötelet tép,

engem az ék

folytonosan

bököd,

nincs rajta fék.

Pitypangkaszat•  2024. március 30. 07:35

Szeretném még elmesélni

Szeretném fogni kezedet,

takaródon, ha gyűl a ránc,

simítva zárni sebedet,

lelkedben csituljon a tánc.

 

Szeretnék rád be-benézni,

köszönni, csak úgy, hirtelen,

szeretném még elmesélni,

mi ketyeg meghitt perceken.

 

Szeretném, ha közel lennél,

s nem hetedhét határ után,

szeretném, ha velem mennél,

magányos sétán, délután.

Pitypangkaszat•  2024. március 29. 22:43

Kövenként

Mindent elvettek tőle,

kövenként szedték szét ma a jó oszlopot,

díszei nélkül most olyan pőre,

lába ingatag, ereje fogytán, megkopott.


Ha éj borul a kőre,

árnyak alatt riadozva hajlik, zokog,

festék nélkül védtelen a bőre,

váza rogyadoz, csonthangon mállik, ropog.


Mindent elvettek tőle.

Pedig úgy szerette körben a lágy teret,

zegzugokat, festett indák kacsát,

s hajlott ívek alatt a vak embereket.


Bár tette volna kezét,

fáradt derekára támasztón csak egy is,

meghallgatta volna a halk zenét,

még állna az oszlop - átka lenne semmis.

Pitypangkaszat•  2024. február 12. 06:19

Gombolyag

Az indulat labilis gombolyag,

szépen feltekerve ül a sarokban,

psszt, meg se moccan,


az indulat labilis gombolyag,

szó kell csak, a magas polcról lepattan,

nyomban felcsattan


s gurul csak, míg lavinává nőve

hömpölyög, vonaglik tekeregve,

fon körbe-körbe.

Pitypangkaszat•  2024. január 7. 00:22

Ketrec

Fényes ez a ketrec,

ketrec, nincsen kecmec,

elébe kell állni,

rése karnyújtásnyi,

ajjaj, de nehéz ez.