Emlékszem egy lányra

Emlékszem egy lányra.

Bár sütötte keményen lábát az utcai fagy,

áttetszőn táncolt rajta mégis babacipőben

s míg virgonc szoknyáját a tarka szél téllel befújta, 

piros bogyókkal hajában dacot nevetve lépett.

Én voltam az a lány.

Kéreg nőtt azóta körém,

szürke, közömbössima réteg.

Érezni azért olykor hideg vízbe ugrom.