Pifou blogja
Már megint
Már megint eljöttél értem
Tékozló bűnös ösztön,
Hogy az eddigi összes vétkem
Egy betonba kössön
A felleg hiába mossa,
A jég is hiába rian
Épp csak megmardossa
Azt is még ami van
Az árnyék is hiába bújik
A ragyogó napfény elől
Ha nincs fény , elmúlik
S csak a szél jön
Kelet felől.
Jössz és mész mint mindig
Angolosan távozol
S ha szívem benned bízik
Te elátkozol
Kergetőzés
kergetőzés,
körbe-körbe a testemen hideg és meleg játékas elidőzés,porcikámon, kettejüknek megpihenő árnyékacsíklandós kis őrület, butaság talánagysejtenként bőszület, hogy megráz e talányparány kis játékBőröm alá bekukkant az egyik hő,Vagy a másik mérséklet,Megölelgetve egy szőrtüszőmet,Már ez sem meglepő.
S mint aki jól végezte dolgát,a két csintalankeres másik szolgátszíntelen, szagtalanpezsdítő virgonchoz
A borsó meg a héja
Aprócska részecske, atomi parányan
Színtelen burokban, szürkén és halványan
Kifejlődni látszik
Ebben az atomban, a földnek magvában
Életnek kezdetén még csak önmagában
Izotópost játszik
Törzselektronok jönnek, és hatásba hozzák
Terveket szőnek, hogy konfigurálják
Valami hiányzik
Az isteni szikra, az életnek tavában
Fermionok mintázatában
Végre előmászik
A csoda itt kezdődik, egy apró titokkal
A szikra ott van bent, mindazokkal
Aki csak pompázik
Az élet sója, mint a borsó meg a héja
Hogy egy az csak fél, de a szikra fonéma
Benned adomázik
Túra
Tébolyult démonok,
Kiket megálmodott,Bágyadt gyermeki sziv.Átkozott halandók,Halandó átkozók.Miért jöttök?Senki nem hiv!Rövid kis életünk,Amiért nem teszünk.Gyorsan, a ködbe vész.Szomorú lélekkel,Kusza emlékekkel,Tudod-e merre mész?Elveszett
Fájlalom
Fájdalom
a szívem
az évem
Keresem
Hevesen
az égben
egy részem
Hiába
Kiáltva
minden
innen
Nem hallod?
segíts!
Nem látod.
Miért nem?