Keresem a csodàt..

Talán (kèpzelem) , hogy az érzetem

nem csal vègzeten csellel,

s kóborol keserves vègzetem,

kitörölhetetlen  terhes jellel,

hisz boldog ènek zeng az èjben,

nekem búg e csodàs zene,

elfúlni szívet rengető kèjben,

melynek a lélekben van a helye,

az èlet majd erre szìvesen èpül,

kandikàl a vàgy lefolytott hangokon,

s a körítés is egyre szèpül,

viràg pompázik a balkonon,

kellemes hangulat új útra kísèr,

borzongatóan érezteti magát,

már nem fáj lábamban a viszér,

s nem nehèz vállamon a kabàt,

így az èlet mégis elviselhető,

nem kell hozzà csak tüzes àlom,

elfelejtve a rànk váró temető,

magamat úgyis megtalàlom,

többet keresek mint a vègzet,

lehet valami képtelen csodàt,

ami nem vet semminek véget,

szagolgathatom az illatos orgonát.