Hétvégi homály

E világról mint mondják,

Csillagok közt, utat vág

Magának a túlvilág.

Halkan köszön a józanság!

Szavamra! Bánatomat gúnyosan

A vágyam az ki kikacagja

Elzavarják! Lázadó énemet. Hiába lázadna

dübörög a káosz hangzavaja.

(Beindul a gépezet)

Bűnös vagyok! Vétkes! Ez tiszta sor!

De fáradt is! Taposom! Hadd szálljon belém a por!

Szomjamra szeszt! Csakis az alkohol

Sör- whisky - kóla - bor!

Fény üldözi szememet! Verejtékben úszom,

Taps! Taps! Ugrok, lépek szökkenek!

Így szédelgem végig a pénteketk

Zakatol az idő, senki se fékezi meg!

Fokozzam még? Hopp hopp!

Ismerős ciripelés, cirógatja a füleimet,

Lehajtom a napszemüvegemet!

Vigye meg az elmém, a szörnyetgemet!

Kit minden alkalommal én terrmtek meg,

Minek az álarc?

Hagy mutassam be a másik énemet!

És tombol tovább a vihar,

Bennem bizony háború, véres csata van!

Mennydörög! Szól az ágyú, durran!

Aknamező a lábam alatt lapul, robban!

Lehet figyelni kéne jobban? Ó jaj!

Népemm helyett beszél hozzám a sóhaj!

Békét kíván! Suttogta az árva óhaj!

Napsugár szellő, erdj innen a borúval!

Lányom arca villan, ovis beszámolóval,

Meséli napját, "de Anya vajon hol van"?

"Itt van Anya! Mégsem ölel, mégsm hall!"

"Fényévekre tőlem messze van!"

("Rosszat tettem, hogy engem most már nem akar?" )

Jött rám az érzés, és a 4 napnak így viszlát,

Vajon hányszor kapta meg a pusziját?

Érezte Anya szeretetét? Csodálatát? Család!

És Ő meg mindenkit szeret!

Mamát! Aki hallja minden szavát!

S tényleg hazug, mint ahogy mondják!

Csalfa ígéretek! Ők vertek át!

A túlvilág észrevétlen lopta be magát,

Ide hordva minden szennyét, minden mocskát!

Szöktek a rémek, az álmomon át,

Rémálom! Ébren álmodom!

4 napja homályosan látom!

Bűnömet és bánatom!!!

De Reggel már utazom! Jó reggelt való világ!

Össze törten ébredek, kihagytam a búcsú vacsorát...