Színtelen létek

Csendes a város, aluszik,

csak éjjel jön jármű, satuzik,

itt megfordultak a napszakok,

s én lassan el is ballagok...

Nincs már kékje az égnek,

minden fátyolszürke,

reggeli zene a péknek,

néhány részeg ukrán ürge.

Betört kirakat, sörösüveg cserép,

eltusolt cirkuszok, mert most jő a nép,

s illik segíteni, mint egy jó cseléd,

csak hát tudd ,ki  is tart feléd.

Neked nem jár más, max a szád,

s nem segít más, csak a barát,

de ha mindened odaadják:nekik,

a neved is örökre odaveszik.

2022.03.30

Félreértések elkerülése végett:

Adományoztam, s fogok is.

Sírtam, s fogok is.

Háborogtam, s fogok e?

Városomban nagyon sok vendégmunkás van. Jó ideje. Nem 1 hónapja. Az ipari parkban ketségbeesett városlakók kuncsorognak munka után. Nem kapnak. Nem jár utánuk támogatás. Csak a külhoniak után jár. Tizenöt éve pályázó, (önkormanyzati lakásra várók) albérletben élők nem kapnak lakást. A meglévő 13 db lakást külhoniak kapták meg. Szupergyorsasággal az elmúlt 2 hétben. A város központjában betört kirakatok. A vendéglátóipari egységben halálra rémült pultosnő. A vendégek mentették meg a fizikai erőszak ellen. A média hallgat. Ha nincs hír, probléma sincs. Ezeket a dolgokat épkézláb fiatal FÉRFIAK követik el. S a városlakók lassan kivetkőznek emberi mivoltukból. Mert segítettek, segítenek, külön kisbusszal vitték el a határra 2-3 hete az összegyűjtött adományokat. Mert van igényünk a jóságra, a segítségnyújtásra. De nincs szükségünk a másodlagos, megfélemlitett állampolgár szerepére. Szétszakad a szìvünk, lelkünk, elménk.