Sárba ragadt lábnyom

Perzsi.•  2024. szeptember 20. 12:40  •  olvasva: 92

Sárba ragadt lábnyomod őrzi azt , hogy erre jártál,

te, ki mindig is fáztál,

fáztál attól, hogy felvállalj,

hogy eláruljon egy nyikorgó kapualj,

mikor lábujjhegyen settenkedsz,

s a meleg szobában énekelsz,

egy dalt, mely igaz is lehetne,

ha az arcod is megmutatnád-végre.



Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Perzsi.2024. szeptember 23. 12:14

@Florine: Köszönöm Virág!🙂

Florine2024. szeptember 23. 09:17

Szép vers!
:)

Perzsi.2024. szeptember 21. 17:30

@S.MikoAgnes: Olvastam, írtam is hozzászólást.

S.MikoAgnes2024. szeptember 21. 16:55

Nagyon tetszik !
❤️
Blogomon búcsúversem szeretett és nagyrabecsült, örökre eltávozott Társunktól.....

Perzsi.2024. szeptember 21. 16:50

@liketorn: Ez egy fantáziavers, nincs célszemély, de ezt nem tudhattad. Amúgy az ősz az, akinek nem látom az arcát, ugyanis itt nyár, tél, majd ismét nyárutó van. Ősz még nyomokban sem.

Perzsi.2024. szeptember 21. 16:47

@Mikijozsa: Köszönöm szépen!

liketorn2024. szeptember 21. 16:03

Hatalmas csapás! :)
Sok ember joggal fél, mások ok nélkül.
Így most én, te, és sokan mások tanulnak ha akarnak.
Egyébként van ilyen állapot.
Biztosan hálás lenne, ha eljuttatnád neki, akár név nélkül, hogy ő is okulhasson.

Mikijozsa2024. szeptember 21. 09:37

szép vers gratula

Perzsi.2024. szeptember 20. 12:56

@skary: Itt is, de didergek.

skary2024. szeptember 20. 12:51

á nemfázok...süt anap :)