Ki nem mondott szavak.

Perzsi.•  2020. május 25. 12:26  •  olvasva: 70

Csend, és csend. Beszédes csend. Félős csend. Bennrekedt szavak.Szavak, melyeket ha nem mondunk ki, megbetegíthetnek. A szavak hiánya is lehet lélekölő. Néha a szavak is ölhetnek. Mégis jobb a szó, még ha fáj is, mint a találgatás. Tehát a "gyilkos" szó is jobb a csendnél.Néha. Vagy mindig? Ki -ki döntse el maga. Vannak szavak, melyeket nem szeretnénk hallani. Mégis néha vágyunk rájuk, mert legalább bizonyosságot hoznak.

Hiányzik a szó. A hang. Találgatni veszélyes, nem okos, és aki találgat, az saját maga válaszol a benne lévő kérdésekre. A másik helyett, akinek a szavát, véleményét várja, várná. Sokszor egészen egyszerű oka van a hallgatásnak, csak szeretünk bonyolítani. Máskor meg épp kínos szavakba önteni , megmagyarázni a viselkedésünket. Inkább hallgatunk. Nem tudva, talán csak sejtve, mekkora fájdalmat, űrt hagyunk magunk körül, ki nem mondott szavainkkal. Gyávaság? Félelem? Közöny? Nemtörődömség? Lustaság? Sok oka lehet. Ám az biztos, hogy egyszer megkapjuk érte a számlát. Talán épp magunktól, mikor számot vetünk életünkkel. Utólag okosnak, bölcsnek lenni fájdalmas. Beigért tetteket elhalasztani, feladni, késleltetni, hátráltatni is iszonyú nehéz, de ha már a szavakat is, akkor jobb lesz magunkba nézni. Igaz, ehhez le kell győzni az egót. Ne csak magára gondoljon az ember, hanem a másikra is. Szóljon, beszéljen, míg lehet. Mert nincs garancia arra, hogy aki hiányolja a szavakat, az örökké itt lesz. Azonkívül minnél inkább halogatja valaki a szavai átadását, annál nagyobb , mélyebb, fájóbb sebet hagy a másik lelkében.






Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Perzsi.2020. május 28. 08:50

@Mersinho: :-)

Mersinho2020. május 28. 07:01

@Perzsi.: Igen, így van..

Perzsi.2020. május 27. 09:52

@Mersinho: Egyetértek veled. Én is így gondolom. Őszinteség és bizalom. Annyira szeretném, ha ez lenne mindenkinél a természetes. De nem az, sajnos. És ez fáj. Nagyon.

Mersinho2020. május 26. 21:33

@Perzsi.: Igen nincs annál borzalmasabb.... sőt így hogy elgondolkodtam ezen...igazából egy igaz kapcsolat legyen az szerelmi vagy barát.... annak két pillére van, viszont ez a kettő nélkülözhetetlen... az Őszinteség amint már írtam, és a bizalom.... más igazából nem is kell, csak a szerintem egyértelmű kölcsönös szeretet...

Perzsi.2020. május 26. 17:18

@Mersinho: örülök, hogy így látod. Őszinteség nélkül egy kapcsolat csak színlelés. Szerintem.És valószínű, hogy rövid időn belül tönkre is megy. Még akkor is, ha mindketten színlelnek.

Mersinho2020. május 26. 09:09

Szerintem igaz amit írtál, egyetértek...... Szerintem ami mindig is a legfontosabb lesz egy bármilyen emberi kapcsolatban, az az őszinteség...

Perzsi.2020. május 25. 21:32

@Rozella: Rozella nem értelek félre, pusztán jeleztem, hogy a kevesebb néha több, és szívből köszönöm a figyelmedet, éleslátásodat!:-)

Rozella2020. május 25. 19:37

@Perzsi.: ugyan Erzsike, nem értem miért? hiszen ismerhetsz, ne vedd magadra, mert semmiben nem rád vonatkoztatva írtam, csak beszélgetünk... :) de látod a szavak... szóval lehet hogy ismét skarynak van igaza... Szép estét!:)

Perzsi.2020. május 25. 19:23

@Rozella: Köszönöm Rozellla, ez valóban kimerítő válasz. A végén írtakkal is egyetértek, és épp ezért most szégyellem magam.Elnézést kérek.

Rozella2020. május 25. 18:02

@Perzsi.: nahát akkor - skaryhoz képest- most én leszek a másik véglet :)
és megpróbálom szavakkal kifejteni :)
Van pár közismert szólás-mondás: pl. "hallgatni arany" ; vagy: "ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna", "hallgass a szívedre", de: "hallgatás: beleegyezés" stb. A teljesség igénye nélkül, sorolnék néhány (ind)okot a hallgatásra is :) / eltekintve az introvertált, eleve zárkózottabb, visszahúzódó, inkább szemlélődő embertípusról, hiszen nem való mindenki a valóság-showba, chat- szobákba, FB.- tükörbe, ’kör közepébe’, "megmondóember”-nek, stb. A vezérelv talán a mértéktelenség és a teljes el- és bezárkózás közötti járható mezsgye megtalálása lehetne / az önmérséklet képességét és gyakorlását is ideértve/.

Szerelem, párkapcsolat téma:

Sokan talán azért is „hallgatnak”, mert megemészthetetlen számukra az, hogy akibe valamit anno csak beleláttak, belegondoltak, arról kiderült, hogy mégsem az akinek/aminek látszott. Másik ismert szitu: miért nem hív, pedig megígérte? Miért nem ír, miért nem keres… miért nem mond már valamit…? stb. Talán neki túl ciki, a másik számára pedig blama lenne, és mint tudjuk, nem mindenki vállalja fel a konfliktusokat. De hallgathat az is, aki nem szereti a másikat, nem érez semmit az illető iránt, ám ha ezt nyíltan megmondja, azzal biztosan megbántja. Elutasítással szembesülni senki sem szeret, az mindkét félnek kellemetlen. Viszont aki nem szeret, mégsem hazudhatja azt valakinek, hogy de, igenis én szeretlek…; Ilyenkor arra játszanak, hogy az idő, a hallgatás majd előbb utóbb megoldja. Hallgathat az is, aki belekényelmesedett, netán belesavanyodott, vagy belebetonozódott egy kiüresedett kapcsolatba, de nem látja (már/még) a kiutat, nem tudja, hogyan tovább, és inkább hallgat, / ez a szőnyeg alá seprés művészete amúgy…/ A hallgatás ilyenkor is sokszor könnyebb, kényelmesebb, sőt lehet, hogy olcsóbb...

Vélemény, kritika, közélet:

Hallgathat pl. olyan ember, aki eleve nem egy "harcos" típus, és ha őszinte véleményt mond, tudja, hogy azonnal bántón, fröcsögve támadja az 'ellentábor', ám ehhez a harchoz, vitához nincs semmi kedve. Vagy hallgathat az is, aki nem akarja a kesztyűt felvenni, mert nem ül fel egy sokadik provokációnak; és hallgathat az is, akinek egyszerűen más az életszemlélete, mások a személyes tapasztalatai, mert talán sokkal, de sokkal többet tapasztalt, vesztett, szenvedett.., stb. sokkal több nehézséget élt át és oldott meg, mint más, aki telesír mindent a saját hatalmassá nagyított, világgá kürtölt bánatával, fájdalmaival. Hallgathat az is, aki nem tud azonosulni egy-egy művészeti, irodalmi , zenei, stb. stílussal, önkifejezési móddal, önajnározó megnyilvánulással, viszont nem is akar a sajátja helyességéről másokat sem meggyőzni; Hallgathat valaki egyszerűen gyávaságból, számításból, karriervágyból, vagy a számára hátrányos következményektől való félelem miatt; de hallgathat az is, aki meg van róla győződve, hogy nem az a demokrácia alapismérve, ha megismerünk ”minden egyes különvéleményt”.

Élettapasztalatok és a hallgatás:

Hallgathat az is, aki nem elég ’modern’ ahhoz, hogy a mai trendi klikkek befogadják, és hallgathat az is, aki jó érzéssel nem tudna hozzászólni olyanokhoz, akikkel semmiféle morális, erkölcsi, eszmei, történelmi, identitásbeli, stb. közösséget felvállalni nem tud, nem akar. Ezzel csak azt mondom, hogy az éremnek több oldala is van annál, minthogy a hallgatás esetén csupán egyszerűen „halogatásról” van szó;
... végül, de nem utolsó sorban: vannak dolgok, témák, gondolatok, érzelmek, stb. amik egész egyszerűen NEM TARTOZNAK a nyilvánosságra. Pedig ma nagyon sok ember úgy él, hogy élete szinten minden mozzanatát, - még a legszemélyesebb dolgokat is -, közszemlére téve megosztja a nyilvános fórumokon, mert valamiért ma ez nagyon "trendi" lett. Én erre azt mondom, sajnos.

Perzsi.2020. május 25. 16:13

@Rozella: Mindkettőre. Ám nem értem, hogy a nyilvános esetében szerinted miért nem megfelelő a halogatás szó. Megköszönöm, ha leírod, mert érdekelne.

Perzsi.2020. május 25. 16:11

@Mikijozsa: Köszönöm. Saját bőrömön érzem, milyen méndkét oldal. Mikor én nem mondtam semmit, mikor kellett volna, és amikor nekem nem mondanak semmit, pedig illene, lelki nyugalmam végett. Köszönöm, hogy olvastál.

Perzsi.2020. május 25. 16:10

@skary: Egy jól irányzott pssszt és már vigyorgok. köszi! :-)

Rozella2020. május 25. 16:08

"Ne csak magára gondoljon az ember, hanem a másikra is. Szóljon, beszéljen, míg lehet. Mert nincs garancia arra, hogy aki hiányolja a szavakat, az örökké itt lesz. Azonkívül minnél inkább halogatja valaki a szavai átadását, annál nagyobb , mélyebb, fájóbb sebet hagy a másik lelkében."
Mire gondolsz? A Személyes, vagy a nyilvános, ki nem mondott szavakra? mert ha személyes, azt csakis tőle kérdezd meg; ha meg nyilvános, akkor a "halogatás" nem biztos hogy itt helyénvaló kifejezés...

Mikijozsa2020. május 25. 13:11

jóírás - gondolatébresztő

skary2020. május 25. 13:09

psszt

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom