Kettétört álmok

A lány izgatottan készülődött. A szeretett fiú ugyan próbálta titkolni, hogy valamire készül, de a lány  ismerte minden rezdülését. Együtt lélegzett vele, ismerte minden mozdulatát. Mégsem a szavai, vagy mozdulatai buktatták le a fiút. A tekintete volt az. Az a mélyről fakadó rajongás, amivel szerette a lányt , most különös fényt lopott a szemébe. A külvilàg semmit nem vett észre. Ők csak két fiatal szerelmest láttak, akik  kicsit különcök. Különcök, mert szabadidejükben motorral járják a vidéket. A lány eleinte nem kedvelte a járművet. Talán kicsit félt is tőle. Azonban szerelme feloldotta ezt a gátat is benne. Egyre többször ült a fiú mögé, és egy idő után már teljes biztonságban érezte magát. Szó szerint vakon rábízta az életét a szerelmére. Csak a családja dorgálása zavarta, akik nehezen fogadták el az ő udvarlóját. Eleinte még tiltották is tőle. A motorozás pedig kiváló indok volt, hogy féltést hangoztatva megindokolják, miért ne ezt a fiút válassza a lányuk.Hiábavaló volt azon ármánykodásuk is, miszerint a szépséges lány jobbat, többet érdemel e vézna fiúnál, aki a motor súlyát is alig képes megtartani. Ám hiába minden tiltás, veszekedés, a lány kitartott szerelme mellett. Most izgatottan várta, vajon mivel lepi meg a fiú? Izgalma nőttön nőtt, ugyanis csak hétvégén állt elé a kedves. Sután, félszegen tette fel a kérdést:hozzám jössz feleségül? A szájára kapott forró csókból tudta a választ. A család ellenkezését úgy védték ki, hogy nem szóltak az eljegyzésről. A gyűrűt a lány mindig lehúzta az újjáról, mikor hazaért. Közel két évig tartott ez az állapot, mikor is egy heves otthoni vita után a menyasszony kisírt szemekkel jelent meg a parkolóban, ahol párja már várt rá. Hosszas beszélgetés után a fiú határozottan megfogta szerelme kezét, és a szülők elé álltak. Mindent elmondott, ami a szivét nyomta. Magáról, a titkos eljegyzésükről, a jövőről. Arról a jövőről, ami  szülők nélkül, szegénységben,  bérelt szobában fog bekövetkezni, de kettesben. Kidobták. Sírással telt hetek következtek, mikor az apa hirtelen rosszul lett. Senki nem volt otthon. Mikor a lany hazaért, a családfő állapota már kritikus volt. A szomszédban volt telefon, onnan hívott mentőt, és a vőlegényét. A fiú hamarabb ért oda a motorral. Ő kezdte meg az újraélesztést, majd segített levinni a súlyos testet. Mikor az apa hazaért a kórházból, mély csend fogadta. Igyekezett felvenni a fiúval a kapcsolatot, de most ő ütközött falakba. Túl sokat bántották. Eltelt a nyár, az ősz is, mire ha lassan is, de közeledni kezdtek egymáshoz. Pár hét múlva a lány szülei nagy eljegyzési bulit tartottak. Minden jó mederben folyt tovább, bár a vőlegény azóta is ritkán tette tiszteletét a majdani örömszülőknél. Lassacskán ismét kitavaszodott. Boldogan járultak a hivatalba, időpontot foglalni az esküvőre.Az orgonák  lila szirmukat bontva ontották magukból bódító illatukat, s vidáman asszisztáltak a szerelmeseknek a sokadik randevúhoz, amire a fiú nem érkezett meg. Csak a hír, miszerint halálos motorbalesetet szenvedett, miközben menyasszonyához igyekezett...

Álmaiban újra látja 

két karjába féltőn zárja,

azt a szépséges álmot,

mit annyira vágyott.

2022.május 30