Perzsi.blogja (novella,vers ,elbeszélés)

Péntek Rézi 13

*

Egy fekete macska halad át az úton,

én egy néninek épp a karomat nyújtom,

de hirtelen nagyot ugrik a néne,

a fene essen ebbe a rusnya dögbe!

Előttem kavirnyál át az úton,

miközben én a saját hitem fújom,

erre ez a Péntek Rézi 13,

kineveti minden álmom!

Sicc innen te boszik árnya,

a ti mágiátok sötét, s fránya,

babonátok fekete átka,

mire köpök hármat , váll fölött, hátra!

Szép csendes vasárnap

*

Szép csendes vasárnap,

a nyár hálni jár az őszbe,

s miközben csendesen pihegünk,

az értelem csak kering; körbe-körbe.

Helyét nem leli,

tévútra küldték,

megmutatták az irányt,

majd jól kinevették.

Félkegyelmű mondatok szállnak a légben,

s ki nevetni mert, azt most temetik éppen.

Hitefogyott tömegek álldogálnak árván,

s tompa tekintettel néznek végig a gazdán.

Már csak esznek, isznak s még lélegeznek,

de jövőt már réges- rég nem terveznek.

Jól van ez így nekik, a többi rég nem számít, 

ezért fog nyerni az, ki hazug szóval ámít.

Pásku Erzsébet:

Búcsú a májustól

*

Már csak pár sóhajtás, és vége a májusnak,

annak az idillikus álomnak,

mely tavaszt ígért, aranyat hozó esővel,

napfénnyel, fehér bárányfelhővel,

de helyette valami egészen mást kaptunk,

ideje lesz az asztalra csapnunk,

és benyújtani azt a számlát, ahova kell,

különben a nyarunk is fagyra kel.

2024.május.25

Fórumban megadott sorvégi szavakkal íródott.

*

Parkban sétálván megcsapott egy ágbog,
annak végén zöld poloska rejtezett,
s én riadtan egy gondolattal játszok,
hogy előre kitervelten meglesett...

Távolból hallatszik egy fuvolaszó,
majd óvatosan kinyílik egy ablak,
kikukkant egy leány, arca hót fakó,
a beste poloska nem zenél, hallgat.

Hallgat, de a lány arca vöröslik,
egészen olyan, mint egy rózsaszál,
mérges szépsége azt súgja-feledj!

Ha egyszer ezt az undort letörlik,
s az arcon megpihen a holdsugár,
csókot elfogadni ne késlekedj!

2024-Föld napja

*

Föld napján az ihlet, 

romba dőlve sminkel,

mert a szép kék bolygó,

olyan most, mint egy torzó.

Azzá tették a " nagyok",

s jönnek a fagyos napok,

hol dideregni fog test és lélek,

nem is tudom...Talán félek...

Meg kell tanulnunk, hogy: együtt.  

Külön-külön semmire sem megyünk.                                        Ha mérget szórnak a fejünkre, miért nem megyünk ölre?

Mert fontos az állás, a pénz, a lakás?                                      Persze, hogy az. Na de a tartás?

Mit mutatunk az utódoknak?    

Már ha lesz életük, ha lesz holnap...

Végignézzük, hogy kihuny a fény a szemükben,                                 csak legyen pár forint a zsebünkben?                            Balga módon hittük, hogy a rabszolgaság,                      mifelénk csak egy fekete csúfság,                                          s mire páran felocsúdtunk,            azt kellett látnunk-mind azok vagyunk.

Parancsszóra(?) háborúba megyünk,                                    csak hogy az "elitnek" tele legyen a begyük,                      választgatunk, most éppen melyik pártra?                                            

Tök mindegy , mindegyik ugyanazt játssza...

Csak a lángok ugyanazok, melyek minket égetnek,                      mégis sokan birkamód bégetnek,      

de hogy ki a birka és ki az, aki pásztor,                                      

arról majd az utókor beszámol.

2024.április 22