Az Alpári család (4)Jön a mama látogatóba

Perzsi.•  2021. szeptember 12. 18:27  •  olvasva: 69

FIGYELEM!: A bejegyzés humor kategóriában íródott, egy  kitalált család életéről szól. Semminemű köze nincs egy valós személyhez sem. Ha igen, az a véletlen műve. Nem állt, s nem áll szándékomban senkit megbántani. Ezt a kiegészítést is csak a mai fura világ miatt ejtettem meg.

Csengetnek, hosszan, élesen,

Bumbi ordít :édesem!,

valaki ráragadt a csengőre,

felkérjem egy keringőre?,

s laza rugózással a lábában,

az ajtóhoz sétál:alsógatyában.


Sarkig tárja az ajtót, kedvesen,

majd fuldokolni kezd hevesen,

drága anyuka áll ott, csípőre tett kézzel,

már emlékszik, ezért volt rémálma az éjjel...


Aranyom, ordítja elbicsakló hangon,

megjött anyád,  ezernyi cucca a gangon,

behordjam, vagy küldjem a fenébe?

De Bumbi! Mi jár a vizenyős eszedbe?


Gyere anya, ne foglalkozz vele,

nincs már neki egy ép agysejtje,

elitta mind, még a núlt évezredben,

gyere van hely neked az emeleten!


Szólj rá lányom, kérlek szépen,

itt áll egy szál semmiben, retkesen,

retkes ám a lába k..e,

hogy a vasvilla lenne a fésűje...,

morog Bumbi a bajsza alatt,

s lazán lehányja a falat.


Legyintenek rá a hölgyek,

úgy kell ennek az ökörnek,

felsietnek az emeletre sebtiben,

Bumbinak meg van hitele a restiben.


Meglógna, de rávisít Julis,

itthon maradsz, te bugris,

ma a mama főz finom vacsorát,

ne rontsd a renoméját!


Na, még ez is!-nyög fel Bumbi,

szélsebesen fogok berúgni,

ha megeszem azt a moslékot,

rögvest hívhatjuk a papot!


Míg mi főzünk, édes vejem,

öltözz fel szép rendesen,

kilóg az a pici részed,

csak tudnám, miért is félted...


Míg legurított három felest,

megrendelt pár franciakrémest,

felkészülve az estére,

páncélt húzott az ingjére.


Félve lépett a konyhába,

és nem számítva  a csodára,

hogy élve megússza ezt az egészet,

lassan törli le a verítéket...


Julis, földöntúli mosollyal az arcán,

mutatja, mi minden van a tálcán,

s kínálja urát mosolyogva,

mint egy baltás gyilkos a vadonba.


Mi az a guszta, fekete pöttyös, drágám?

Mákostészta?De jó! Azt bírnám!

Hát nem látod te Isten barma,

hogy az kaviáros sztapacska?


Több se kellett Bumbinak,ordítani kezdett,

hogy a hóhér mutasson recepteket, nektek,

mi vagyok én,kísérleti alany?

és még azt mondják a szívetekre, hogy arany!


Ne bomolj te böszme!

A séf sírva könyörögne,

a mama pikáns receptjéért,

csak neked kényes az izéd!


Nem szólt Bumbi egy szót sem,

csendben eloldalgott,

majd a fészerben egy ismerős dallamot dúdolgatott:

"Mellettünk szótlanul alszik el anyád,

Szívemből gýűlölöm a vén banyát"...

(Füstifecskék:Porhanyós)





Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Perzsi.2021. szeptember 13. 16:51

@S.MikoAgnes: Köszönöm a választ Ágnes. Én ebből a körforgásból már hiányzom. Tudod jó pár embert követtem. S csak azért, mert nekem már nincs fenn új versem a főoldalon, még látogattam őket, jelöltem,(igaz láthatatlan tagként), s írtam véleményt a versükhöz. Mindenzt úgy, hogy nem vártam viszonzást, nem is volt mire, hisz mint írtam, nincs fenn 11 hónapja új versem. De az, hogy mindezek mellett, vagy ezek ellenére én írtam a versekhez, s senkitől vissza nem jött egy sor sem, hogy köszi , hogy olvastál, vagy örülök a véleményednek, örülök, hogy megfogott a versem, stb, na az már elgondolkodtató. Ezek szerint nem egy új technikai valami, hogy a szerző nem válaszolhat a látogatónak, pusztán emberi "hanyagság". Erre voltam kíváncsi Ágnes, s köszönöm a válaszodat. Akkor most szépen, vagy csúnyán, mindenkit kiveszek a figyelőmből, akinek nem számított a hozzászólásom, s az esetleges jelem. Tudod, tűrök, míg úgy érzem, bírom. Pár napja "bekeményítettem". Nem vagyok több senkinél, de talán kevesebb sem. S aki volt oly "kedves", s törölt az fb ismerősei közül, azokat letiltottam. Na nem itt, (még), hanem ott, az fb-n. Értékrendem szerint senkit nem törlünk, tiltunkn úgy, hogy előtte nem jeleznénk. (Bár sajnos én is követtem már el hibát). Elnézést kérek, hogy hosszúra sikeredett a válaszom.

S.MikoAgnes2021. szeptember 13. 16:19

Válaszolok én minden olyan olvasómnak, akiről úgy érzem a kommentje alapján, hogy valóban elolvasta a versem. Én arra jöttem rá: egyesek 1 perc alatt 3 vershez is odaírják, szívvel tetszett, anélkül, hogy a szívet megnyomták volna. Viszont sok esetben hálából őrá szívvel olvasnak.
Az arra "érdemeseknek" egy régi versét is elolvasom , és ott mondok köszönetet. Ha nem látszik a kedvencek jelölése nála, akkor lelke rajta, hogy becsületesen írta-e, hogy szívvel tetszett a versikém. Bár a beírás száma és a szívszám arányának változásából észrevehető a "becsapás".
Kb. ennyi.

Perzsi.2021. szeptember 13. 14:16

@S.MikoAgnes: Én köszönöm az olvasást Ágnes! Kérdezek valamit. Itt reagáltál arra, hogy olvastam a versedet. A versednél nem tudsz válaszolni a hozzászólóknak?Azért kérdezem, mert én 11 hónapja nem teszek fel verset a főoldalra, de jó ideje észrevettem, hogy bárkinek írtam a verse alá, senki nem reagált rá. Kivéve téged, most, itt. Tudtommal senkinek nem ártottam, ezért fura, hogy bárkinél írtam a verséhez, senki nem reagált rá. Előre köszönöm, ha válaszolsz.

S.MikoAgnes2021. szeptember 13. 10:54

Jól elszórakoztattál!!!!!
Más.
Köszönöm, hogy Te is olvastad a szerény versem, együtt érzek Veled a szőlőd miatt.

Perzsi.2021. szeptember 13. 09:48

@Mikijozsa: Köszönöm szépen.:-)

Mikijozsa2021. szeptember 13. 07:37

valaki réáragad a csengőre, szinte látom, hogy a fülénél fogva :) aztán mögy a többi jelenet, sokféle jelenségek, gurulnak lefölé a felesek :) nagyszerű

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom