A csalogány

Perzsi.•  2021. március 26. 12:51  •  olvasva: 267

Néma már a csalogány,

eldalolta énekét,

ráfonódott a magány,

s teleszőtte életét.

*

Jaj! Nem tett érte  semmit,

csak dalolt szakadatlan,

kitárta szép lelkit,

egy fénylő áldozatban.

*

Ha kívánnád még dalát,

és néznéd még a röptét,

hát ne ontsd ki a vérét!

*

Óh,szelíden becézgesd,

majd nézz reá csodálón,

hagyj jelet a Megváltón!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Perzsi.2021. március 28. 14:47

@negyvenkilenc: Köszönöm szépen, hogy elolvastad! :-)

negyvenkilenc2021. március 28. 07:48

Egy piciny madár, egy magányos szív, csend és távolság. Nagyon szép és érzelmes!

Perzsi.2021. március 27. 10:02

@S.MikoAgnes: Köszönöm szépen Ágnes! A verseiden kívül, várom, hogy olvashassam a blogodat is, már ha szándékozol oda írni. Valahogy a blogokban leírtakra fogékonyabb vagyok. Szeretem olvasni mások gondolatait, érzéseit, megélt élethelyzeteiket, de pusztán csak a kitalált fantázia szülte dolgokat is. :-)

S.MikoAgnes2021. március 27. 09:21

Csodálatos, drága Erzsike!

Perzsi.2021. március 26. 16:01

@Mikijozsa: Köszönöm neked Mikibá!

Mikijozsa2021. március 26. 14:48

nagyon tetszett