Vágy-szonett

Paula.S.Tizzis•  2013. június 19. 12:26

Mikor már nem vágyod annyira csókom,

szemtüzed elillan testem vonalán,

mosolyod csak kiéhezve falhatom,

veled-gyönyöröm szép lassan...tovaszáll.

 

Szárazra ég mára hangtalan torkom,

sok apró ér reped szívem oldalán,

magamat belőled fájón kibontom,

fájdalmam tán, csak Istennek mondanám...

 

Csendben tűröm múlásod ízét számban

- Mi lett volna ha, ( sósan rágom magam)

szerelmünket gyermekként óvtuk volna...

 

Csendben égek, oly reményvesztett lázban,

mégis újra várom, hogy tüzed lássam,

... tán végleg szíved szívembe maródna...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Paula.S.Tizzis2013. június 20. 19:19

Köszönöm:-)

zotya682013. június 20. 17:13

:)

skary2013. június 20. 03:59

:)

Törölt tag2013. június 19. 14:29

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom