Ölve vagy szeretve

Paula.S.Tizzis•  2013. május 14. 16:45

Gyilkos a szó,

s ahogy vér tapad a késhez,

mi le nem mosható,

úgy fajultak el bennem a szavak…

Tán ajkamról nem fakadt, hogy öljön,

de, ahogy a tettest szüli az éj,

megszületett a gondolat.

Csírájába fojtom,

jogos az önvédelem,

belém ölöm őket….

majd csendben szusszan

egy új nap.

Egy eltusolt lélek vagyok,

teérted ölök, teérted halok!

 

(van amikor kicsússzan olyan szó, aminek nem kéne, de már nem vonható vissza....)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Kicsikinga2013. május 30. 18:03

Nagy igazságot mond a versed!
Emberek vagyunk, emberül szeretünk, tehát sebet ejtünk a kimondott szavakkal, majd kötést teszünk rá...

Törölt tag2013. május 15. 22:49

Törölt hozzászólás.

Paula.S.Tizzis2013. május 15. 20:12

Köszönöm :-)

Törölt tag2013. május 14. 21:30

Törölt hozzászólás.

Torpilla31812013. május 14. 20:34

''Csírájába fojtom,
jogos az önvédelem,
belém ölöm őket….
majd csendben szusszan
egy új nap.''

Igen..

Tetszik Zsu! Mégis..!

pepo2013. május 14. 20:13

Egy eltusolt lélek vagyok,

teérted ölök, teérted halok!.......

Törölt tag2013. május 14. 18:36

Törölt hozzászólás.

Molnar-Jolan2013. május 14. 18:15

Jó, hogy csírájába tudod fojtani, csak nehogy megártson a beléd ölés.

skary2013. május 14. 17:28

nemm :)