Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Kiolvadva
Paula.S.Tizzis 2013. november 13. 13:58
Kiolvadunk egymásból, ahogy
jégkocka a száj-melegben,
szíved illata még hozzád vonz,
mosoly-képed is meg-meglebben…
de nyugszik a pulzus, és tompul
szívem moraja, hamu lesz a tűz,
de emlék pora lágyan hozzád űz.
Tántorgok mindig rád-éhesen, vérem
hajt és innék belőled vadul, mint
eltévedt vándor vágyón, de szótlanul…
már tudom, e kút engem nem csillapít,
csak itat, s ha vödrét fel nem húzom
többé…tán majd új utat mutat…
(2011.)
szalokisanyi12013. november 27. 08:55
Gratulálok! Üdvözletem: Sanyi
Paula.S.Tizzis2013. november 21. 08:35
Köszönöm, hogy olvastatok:-)
Ernest2013. november 13. 20:26
Bocsi, most látom hogy 2 éves... (wasntme)
Ernest2013. november 13. 20:23
Tetszik, egyre szebben írsz!
csillogo2013. november 13. 20:16
Olvastalak kedves Paula - szép vers!
Paula.S.Tizzis2013. november 13. 20:01
Köszönlek benneteket:-) Igen, Pista...:-)
emberpista2013. november 13. 19:19
Szerintem Te már megtaláltad az új utat.!Gratulálok versedhez:pista
zotya682013. november 13. 16:17
ez efféle érzések "írják" a legjobb verseket...
Törölt tag2013. november 13. 15:18
Törölt hozzászólás.
Steel2013. november 13. 14:54
Nehéz szavakat találnom...
Csak sóhajtok, és gratulálok.
Molnar-Jolan2013. november 13. 14:47
"innék belőled vadul, mint
eltévedt vándor vágyón, de szótlanul…
már tudom, e kút engem nem csillapít,
csak itat,..."
szép vers.
baramara2013. november 13. 14:31
szomorúan szép...
skary2013. november 13. 14:22
nah?
Törölt tag2013. november 13. 14:06
Törölt hozzászólás.