Zegzugban rejlések

Vallás
Paula.S.Tizzis•  2018. május 15. 11:17

Hálaadás

Egyszerűen ott hagylak a falon lógva, 
szögre akasztva, harag nélkül,
mint tájképet, mely egykor örömre
fakasztott.
Nincs kedvem gyűrni az álmokat, 
morzsákra tépni valótlant, mi valósnak 
láttatott...
Nézlek magamban, s csodálom Istent 
- micsoda terv részei voltunk mi 
ketten ,-
s az elveszett időt, hogy szőtte 
szép lassan hálaadássá 
bennem.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom