Gömbölyödő csendek

Paula.S.Tizzis•  2016. augusztus 9. 08:47

 

Feszeng a maroknyi idő,

szép lassan növi ki magát,

s ereszti gyökerét a tegnapokból

a mindig szép mába.

Erősödő ágaink egymásba érnek

s a jelenünket suttogjuk imába.

Deres tekintettel mosolyog a múlt,

felsóhajt: - Hosszú volt ez az út…

Íriszem tükrében, most is láthatod az

első nap pirongó zavarát, mikor lelkem

tiédbe fedezte fel az otthonát.

Dajkáló esték, a másikba gömbölyödő

mesélő csendünk, egymás lélegzetei lettünk.

Köszönöm mellettem lépteid, s minden

szegletben megbújó mosolyt, múlatlan vágyat

szomjam csak véled olt.

(Évfordulónkara a legkedvesebbnek)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2016. augusztus 12. 10:02

Törölt hozzászólás.

Paula.S.Tizzis2016. augusztus 12. 09:54

@lobsterking: Köszönlek szépen :-)

Törölt tag2016. augusztus 11. 21:45

Törölt hozzászólás.

Paula.S.Tizzis2016. augusztus 11. 19:58

@Mikijozsa: Köszönöm:-)

Mikijozsa2016. augusztus 10. 10:23

Szép a változatlan hűség

Paula.S.Tizzis2016. augusztus 9. 21:04

@seamiller: Nagyon aranyos vagy, köszönjük szépen! :-) @BakosErika: Köszönöm Erika!

BakosErika2016. augusztus 9. 19:26

Szép, szeretettel teli... :)

Törölt tag2016. augusztus 9. 18:28

Törölt hozzászólás.

Paula.S.Tizzis2016. augusztus 9. 12:52

@skary: csak is :-) @armageddon: Köszönöm édes :-) @Molnar-Jolan: Nagyon köszönöm Joli!

Molnar-Jolan2016. augusztus 9. 09:35

Szép. :)

Törölt tag2016. augusztus 9. 09:31

Törölt hozzászólás.

skary2016. augusztus 9. 09:17

előre