A kicsi fiú szíve...

Féltve őrzi Tőle kapta,

ezüst színű vigaszát,

álmában is szorongatja,

benne őrzi a mosolyát.

 

Bár az óra ácsorog,

irigyli nagyon érte,

hogy nálunk is megáll…

tán csak titkon remélte.

 

Elhagyták Őt megint,

pedig csak szeretni vágyott,

sírva anyja ölében ring,

Ő biztos nem hibázott…

 

- Lesz vajon új családja?

Láthatom-e még?

- Anyja a fiát nézi:

-  Áldjon meg az ég!

 

 

- Anya, engem nem szeret?

- kicsi fiú kérdi

- TÉGED, el nem feled

- az anyja szívét tépi…

 

- Ha visszajön, engeded,

ugye várod anya?

Anya már nem nevet,

- Nem jön vissza soha…

 

 

Anya szíve...

 

Anya szíve a terhet viszi,

útját járja már egyedül

tán erősebb, mint hiszi

de ég a szíve legbelül...