A halál beállta

Paula.S.Tizzis•  2013. augusztus 6. 14:49


Érzem, száll a ritmusom ereim falán,

lüktet a vérem pörgő-homoknak porán.

Emlékek állnak sorban, vetítés indul,

tolonganak belém, majd pupilla tágul.

 

Itt még engem tart karjában a szeretet, 

ott már én fonom rátok óvón szememet. 

Négy apró kéz, mára homlokomra simul

gyermek-vén huncutságom orcámon pirul.

 

Barázdás mosolyom issza a szívetek, 

elhalkul nálam-járt szerető léptetek.

Ültettelek..s most itt virágoztok nékem

a halál beálltát, majd papírra vésem...

 


 

/majd egyszer/

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

szalokisanyi12013. október 17. 15:58

Döbbenetes, gyönyörű gondolatok.

bel_corma2013. szeptember 2. 21:08

Szívbe markoló, szépséges sorok... Gratulálok a versedhez!

Odin2013. augusztus 7. 13:12

Még 100 évet minimum :) De jó lett. Puszim.

szederfalu2013. augusztus 6. 23:04

Nem tudhatjuk mikor, de nagyon sokára szeretnénk :)

BakosErika2013. augusztus 6. 20:38

Megható sorok, kedves Zsuzsa!
De soká lesz az még! :)

Molnar-Jolan2013. augusztus 6. 20:20

Hun van az még!!! :)

Törölt tag2013. augusztus 6. 19:42

Törölt hozzászólás.

Callypso2013. augusztus 6. 19:41

Szép!
Grat!

skary2013. augusztus 6. 18:45

OK

Mamamaci402013. augusztus 6. 16:15

ne siess annyira a papírra véséssel, de jó lett!

baramara2013. augusztus 6. 15:34

Még nagyon-nagyon-nagyon sokára!