Papzsa61 blogja
KözéletValóságos rémálom...
Néha nem tudom, ezek csak rémálmok,
Vagy ébren gyötörnek mozaik-képek...
A lelkemet eddig tápláló szépek
Eltűnnek, amit látok: gyarló, álnok!
Hogy szédült fejemben zsonganak hírek,
Megmondják, mi is jó nekem igazán...
De jobbról és balról hazudnak lazán,
Mégis hisznek vakon hűséges hívek...
Pokol bombái agyamba robbannak,
Fülemben jajszó szlávul és arabul...
Ártatlan emberek esnek most rabul,
Krőzusok dollártengerbe csobbannak!
E sok velőtrázó effekt keserít,
Az ember reményt mégis miből merít...?!
Hová tartunk...?
Nézem a híreket,
Az erőszak-híveket.
Szavam elakad,
Könnyem kifakad.
Bánatom elsírom,
Pár sorban kiírom.
Bár nem sokat érek,
De mindenkit kérek:
Ne bántsunk, szeressünk,
Jó példát kövessünk!
Jövőnknek fő éke
Jelenünk emléke..