A nagy Ő

           Halk zene szólt és én gondolkodtam. A magányról, az egyedüllétről, arról a lehetetlen de oly gyakori emberi érzésről, mely kínoz bennünket, azokat kik ebben a kétmilliós városban is egyedül hajtják fejüket a párnára és egyedül ébrednek. Körülöttük a sok barát, a család, unokák, minden megvan, csak egy valaki hiányzik Az egy valaki a nagy Ő. Igen a nagy Ő, az ő ölelése. Gondolataim ezeken a tájakon kalandoztak, amikor csengettek.
           Az ajtó előtt ott állt egy fiatalember kezében egy fekete mappával. Gondolkodás, minden előzetes kérdés nélkül beengedtem. A szobaajtóban kérés nélkül kilépett cipőjéből és zokniban bejött a szobába. Letette mappáját és minden szó nélkül átölelt. Szóhoz sem jutottam, szinte ájultan hagytam. Egyik kezével a szoknyám alá nyúlt, szólni akartam de másik keze mutató ujját a számra tette és azt mondta: ne szólj semmit, érzem vártál rám. Most kérlek, ne beszélj, én beszélek helyetted is. Néztem a szemét, milyen is a szeme? Kék, barna, zöld, fekete? Magas lehet, majd 190 cm és a kora? Kortalan, az ilyen típusú fickónak nincs kora gondoltam. Finoman ágyamra fektetett és óvatosan szinte észrevétlenül levette ruháimat. Milyen szép vagy, mondta. Tudod-e a nők legjobb sminkmestere a szeretkezés. Minden nőt megszépít. Neked is csillognak a szemeid, piros az arcod és olyan a mosolyod, mint egy kamasz lányé. Simogatta a mellemet, lábaimat és csak mondta, amit mindig is szerettem volna hallani. Bőröd, mint a bársony. Szép lábaid vannak, kívánatos vagy, mindig ilyen nőt szerettem volna magamnak. Gondoltam, ilyen férfire vágytam és egy ilyen pillanatra, amikor minden előzetes nélkül, egyszer csak itt terem a nagy Ő. Tudom, mire gondolsz, mondta, ne szólj semmit, örülj a pillanatnak, nekem, hogy itt vagyok. Örülök, igen most boldog vagyok, szemeim örömkönnyekkel teltek és zuhanni kezdtem a mélységek legmagasabbikába, a vágyak semmihez nem hasonlítható örök tengerébe.
            Ebben a pillanatban csengettek. A szememhez nyúltam, a könnyeim valódiak.
Szinte hangosan kérdeztem saját magamtól: ki lehet az?
Ki az, aki kétszer csenget?