P.Clou blogja

Nagy szeretettel irtam ezt a versem.Nagy szeretettel,mert azoktól az emberektől akikről szól,én csak szeretetet kaptam.Jobban tisztelem őket mint sok egészséges társam,mert nekik minden nap harccal tellik.Harccal,olyan mindennapos dolgok megoldásával amit mi a kis ujjunkból kirázunk,nekik harc.Ők pedig küzdenek,még ha nehéz is,és tudjátok mit kérnek?Azt,hogy mi ne lesajnálva betegnek,vagy fogyatékkal élőnek skatujázzuk be,hanem vegyük emberszámba őket.Az a szeretet ami pedig belőlük árad, azok felé akik egyenlő rfeleknek tekintik ezeket a csodálatos,saját kimagasló egyéniséggel elátott embereket,az olyan erős amit leirni nem lehet.Azt érezni kell.Hálám jele legyen ez feléjük azokért amit ők adtak nekem.Reméálem sokan most,ha el olvasták a versem egy pillanatra elgondolkodnak és utánna azt mondják:-Valóban szórol szóra igaz,semmi különbség nincs köztünk!Akkor nem volt hiába való a versem.A magam és az én Kedves ismerőseim nevében köszönöm,tartson meg mindenkit a jó Iste erőbenés egészségben.

Érzések!Nem tudom az érzések terén szerencsés vagyok,vagy sem.Szerencsém abban áll mint a szerencsétlenségem.Én úgyan úgy meg élem a mással tőrténteket mint amik velem tőrténtek.Szeretek szeretni és imádom ha mást boldognak látok,viszont szevedek ha mást bántanak vagy szomórúság ér.Nekem soha nem volt olyan ember a közelemben, akinek elmondhattam volna bánatom,vagy az örömöm.Talán,de szinte egész biztos ezért kezdtem el írni.Ki kellett írnom magamból hogy ne őrűljek meg a rengeteg gondolattól.Alapjában viszont ez nem hátrányként hatott rám hanem előnyömre vált.Amint megláttam azt mi a papiron elöttem hevert azonnal adtam magamnak tanácsot a jövőre.Szeretek másokon segíteni és egy kicsit levenni a lelki terheikből és szembesíteni őket a verseimen keresztül azzal amit megéltek,elkövettek,vagy készülnek megtenni.Remélem és hiszem hogy van értelme amit csinálok,érzem és tudom hogy csak úgy tudok verset írni még képes vagyok átérezni mindent és mindenkit.Boldog vagyok azért ha a verseimmel elérek az emberekhez,mert nekem ez a legnagyobb ajándék és öröm.Nem is kérek soha nagyobb ajándékot csak,önöket,titeket.Szép napot mindenkinek,Clou.

Nagy öröm ért amikor a ti Amatőr családotokhoz csatlakoztam.Lehet hogy elcsépel gondolat,de szertek köztetek lenni és titeket olvsni.Szerintemaki verset ír az minden eggyes alkotásában benne hagyja önnön egy kis darabját.Én ezt mint morzsákat fel csipegetem és magamba össze raklak benneteket,ez által kerül mindenki egyre közelebb hozzám,és a másik vers író,vagy olvasó emberhez.Néha úgy érzem nem csak egy darabot teszek bele,a versbe hanem egy kicsit meg is halok,de a következőnél meg mint tűzmadár hamvaimból újra születek.Köztetek,titeket olvasva úgy érzem magam,mint a tékozló fiu aki haza tért.Remélem nagyon sok hasonló vagy merőben más gondolkodásu embert tudhatok hamarosan barátomnak.Szerintem egy ekkora társaságban senki nem lehet magányos.Aki még is az vagy csak beszélni szeretne velem,boldogan várom,engem ha valaki szeretne mindig meg talál,mert az ajtóm mindenkinek nyitva áll.Clou.