Ami szívünknek fontos

Noxon•  2016. március 14. 09:56

Mellette voltam önmagam

Egy ember,aki a semmiből is csodát teremtett tudása és tehetsége révén,ember módjára élt és küzdött az igazság oldalán,nemes lelkűsége palást volt minden bajra,egy ember,aki megvédte a hont élete árán is,annak mégsem lehetett teljes az élete,mert ....és itt most annyi mindent sorolhatnék...mert férfiak és nők vagyunk,nők és férfiak,barbárok,akik egymás felett uralkodni akarnak,mert egyszerre vagyunk önzőek,gyarlóak,irigyek,kishitűek és mindezt az okosság révén magas fokon űzzük,mindeközben nem tudunk letekinteni és egyszerre felnézni arra,aki valóban megérdemli azt,hogy büszkék legyünk rá!

Szeretett igazhitű Bátyámnak!

Noxon•  2016. március 14. 05:05

50 első randi

Az élet értelme ott keződik,ha megtaláljuk és meg akarjuk látni a másikban a helyzetet,állapotot,a felismerést és a hajlandóságot a tenni akarásért.Ez a film nekem alázatról,emberi odaadásról,önzetlenségről és méltóságról szól.

Van aki képes mindent odaadni,azért,hogy párját boldognak és egészségesnek tudhassa.

Az ilyen színtiszta nagybetűs emberekért érdemes élni.

Ők a teremtők,ők azok akik a legjobbat és legtöbbet tudják kihozni másokból.

Ha egy ilyen ember elvész,egy világ vész oda.


Noxon•  2016. március 14. 04:49

Poklok pokla

Mennyi áldozatot kell hozni,azért,hogy mások részvétteljesebbek legyenek,hogy felcsendüljön bennük a jóság szava?!Mennyi törtést kell megélni,ahhoz,hogy az ész embereknek kedvük szerint megfelejünk?!

Indigó vagyok.Érzéseimben érzékeny.Előbb érzek,mint értek.

Ez már szinte pokol közeli állapot.

Így a negatívat nem tudom olyan szinten kiszűrni,mintahogyan azt valójában szelektálni kellene.

A kis öröm is öröm,de a szomorúság az mindennél nagyobb fájdalom.


Noxon•  2016. március 14. 04:38

Magány

(Avagy milyen érzés kívülállónak lenni és ebben a semmit sem emberi értékekre alapozó társadalomban társtalanságra ítéltetni.)A kezdet,amikor a -felismerés- eljön,hogy értéktelennek véled magad mások közt,miközben egyedinek születtél és részben saját hibádból,részben és többségében rajtad kívülálló okok miatt vagy kirekesztett,valami olyan feloldhatalan állapot és olyan lelki károkat okoz,amit szinte hosszú távon sem lehet orvosolni.

Mások elnézik a szenvedést és nevetség tárgyává teszik a fájdalmat.

De ahhoz már egynek sem lenne ereje,hogy segítő kezet nyújtson.

Akik válveregtve magukat tisztaszívűnek hazudják,azok okozzák a legtöbb baj forrását.

Jó akaróbol sok van.Jó indulatú emberből kevés.



Noxon•  2016. március 14. 04:07

Cél-lét

Nagyon sok tehetséges és okos ember él ebben az országban.Mégis sokan a perifériára szorulnak.

Túl sok a mobiltelefon!

A technika rohamos léptekben fejlődik,de az emberség,mint fogalom kezd kiveszőben lenni.

Rengeteg a hajléktalan,a nélkülöző és az olyan ember,aki mások hibája,bűne és részvétlensége miatt szenved.

Értük ki emel szót?!

Lenézik a jóindulatot,a másokért való tenni akarást és közben nem veszik ezen emberek észre,hogy a saját sírjukat ássák,teljesen -"tudattalanul"-.

Ezek az ész emberek!

Milyen -olcsó- lét kell ahhoz,hogy észre vegye magát mindenki?!

Miért nem akarjuk meglátni a másikban a jót?!

Miért nem teszünk a másikért,emberit,ha megengedhetjük magunknak?

Miért pusztítjuk a jót?!

Miért kell mások részvétlensége miatt szenvedni olyanoknak,akik jobb sorsot érdemelnek?!

Miért nem tudjuk összeegyeztetni a jóságot az ésszel?!

Miért -kell- hallgatni,amikor fáj?!