Noemi1976 blogja

Noemi1976•  2021. június 12. 08:25

Sir Maneling (fordítás)

Sir Mannelig


Egyszer a pirkadatnál is korábban,

még a trillák előtt a madarak torkában.

Nőstény kobold egy úrnak ajánlatot tett,

de minden szava galádan és hamisan csengett. 


Manelling Úr, ó Manelling Úr, vegyél nőül engem,

Mindenem a tiéd lehet, itt van rá a kezem.

A válaszod csak az lehet: igen vagy nem,

megteszed e értem ezt vagy sem. 


Néked adnám tizenkét pompás ménemet,

mely árnyékos ligetben peckesen lépeget. 

sosem törte hátukat még nyereg,

szájukban nincs zabla törte seb.


Néked adnám tizenkét őrlő malmomat,

Tillo és Terno között gazdagítaná markodat,

a malomkövek a legforróbb rézből készültek,

kerekei pedig színezüsttel gördülnek.


Néked adnám arany veretes kardomat,

tizenöt arany gyűrűvel, mint markolat.

Úgy harcol veled majd, ahogy te akarod,

Győzedelemre segíti majd harci csapatod. 


Néked adnék egy meseszép inget,

a föld még nem látott fényesebb kincset. 

Nem tűvel és cérnával van az ing varrva,

a hónál és fehérebb selyemből van horgolva. 


De szívesen kapnék én ilyen javakat,

ha igaz szó hagyná el keresztény ajkadat,

Tudom ám ki vagy te, egy nőstény kobold!

Ördög a te cimborád, az ő nyakát csókold!


A kobold emígy kiszaladt az ajtón,

Sírt keservesen, hangosan és fojtón. 

"Ha enyém lett volna azt a jóképű zsákmány,

átok kíntól szabadulnék, nem fogna az ármány.


Manelling Úr, ó Manelling Úr, vegyél nőül engem,

Mindenem a tiéd lehet, itt van rá a kezem.

A válaszod csak az lehet: igen vagy nem,

megteszed e értem ezt vagy sem. 


Noemi1976•  2021. június 12. 08:23

James Russel Lowell: Ahogy jött és ment (fordítás)

James Russel Lowell: Ahogy jött és ment 


Reszkető gally, rá madár szállott,

dalra fakad, utána ág sem rezzen,

emlékem úgy kavargott és parázslott;

felidézve, ahogy jött és ment.


Mint kósza szél borzolta tó tükrén,

látni a végtelen azúr eget, 

úgy őrzi szívem égi percet ütvén,

felidézve, ahogy jött és ment.


Összenőve rózsa bokrétaként,

gyümölcsöt, tavaszvirágot serkent,

Úgy hasítja telemet májusa szét,

felidézve, ahogy jött és ment.


Angyali szempár tekintetem állta,

libbent sátram  ajtaja felett, 

a ponyva ledőlt, de az álmot még láttam,

felidézve, ahogy jött és ment.


Ha szobámban beköszöntene az este,

pilácsom egy utolsó lángot lejtene, 

emlékeimben utoljára azt keresve,

felidézve, ahogy jött és ment.


Noemi1976•  2021. június 12. 08:22

A pillanat műve

A pillanat műve

Egy röpke pillanat, varázsos óhaj,
mi két magányos lelket összehoz,
pillák hullámán vitorlázó sóhaj
suttogja azt, mit a vágy csak fokoz.

Szemsugárba burkolt bűbáj és csoda,
pillangók röpte mélyen remegést okoz,
kutatnád, honnan jött, de nincs nyoma,
szíved őrzi titkát, a ragyogó lélekdobozt.

Noemi1976•  2021. június 12. 08:22

Napszonett

Napszonett

Izzó fénykorong vagy, égi éltetőm,
távol vagy, mégis szívemhez oly közel,
érzem a bőrömön, sugarad ölel.
Vágyom folyvást melegedre reszketőn.

Ébredésed madárdal a dombtetőn,
fényed völgyeket és hegyeket elnyel.
Hajósnak irányt mutatsz égi jellel,
kibontod napvitorláid vakmerőn.

Nélküled nincs életcsíra a földön,
bár tüzed néha éget és pusztító,
szomjazzuk mégis, mit adsz, a fényözönt.

Fürössz meg fényeddel, Nap, te gyógyító!
Légy, ki reggel ablakomon beköszön,
s én visszamosolygok rád boldogítón!

Noemi1976•  2021. június 12. 08:21

Tavasz nyitány

Tavasz-nyitány

A nyíló természet végre zöldebb köpönyeget ölt,
a nap melegétől lassan felébred az alvó föld.
Vörösbegy csipeget szorgosan egy kicsiny harasztot,
trillázva fütyülget már fentről: Érzed már a tavaszt ott?
Kidugják fejüket az első kis hagymás virágok,
félve járok-kelek a kertben, vigyázva reátok.
A fű újra kizöldül, lerázza a fakó telet,
rigóúrfi kergeti az első tavaszi legyet.
A gerlék is szorgosak, fészeknek ágakat csennek,
irigyeli őket a szarka magában cserregve.
Megmozdul az élet a kertben, buzog a zöld vére,
magok sarjadznak szép sorban, készen a kitörésre.
Kíváncsian nézem, ahogyan változnak a színek,
melengető érzést okozva az ébredő szívnek.
Megújulás, az eleven lét bódító sodrása,
boldogságom, örömöm apadhatatlan forrása.