Néma csönd.....

Nawo•  2023. január 24. 15:35  •  olvasva: 29

 

 

Vagyok aki vagyok

 

Embernek születtem, de még élek,
Szívponthoz közelít bennem a lélek,
Vagyok, aki vagyok, Atyámnak fia,
Kinek kereszten kell ma halnia.

Küldöttként érkeztem közétek,
Gyermeke voltam a fénynek,
Nullpont vagyok, az origó,
Ésszel nem, csak szívvel fogható.

Érzem, nincs már semmim,
Mi ne lenne tiétek,
Lelkem meztelen,
Készülődik a lélek.
A szeretet terhét,
Mely fátyolként ölel,
Szívembe zárom,
Mert nincs más hely bennem,
Kívül nem találom.

Ott vagyok a kereszt fájában,
Ott a vajúdó nő fájdalmában,
Ott állok, hol már nem láttok reményt,
Ott, hol a sötétben nem látszik a fény,
Hol nincsenek emberek, fegyverek dörögnek,
Golyóval mutatva utat a sötétnek,
Hol az elmébe nem ér el Istennek szava,
Hol nem kér már az, kinek nincsen mit adnia.

Örökül hagyom, mit bennetek láttam,
Ott élek tovább tested templomában,
Hol mélyen benned,
A lélek üresnek látszó magányában
Látható a lényeg:
Mely akár a kősziklán is átragyog,
Ha szívedben szűnik az űr,
Akkor érzed, hogy ott vagyok.



Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2023. január 24. 17:48

nagyon tetszett - pontosan terelődnek a sorok, szimmetrikusanigazodnak a témához nagyon jó

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom